Április 11-én ünnepeljük a Magyar Költészet Napját – idén különösen jelentős ez az alkalom, hiszen 1905-ben ezen a napon született József Attila, a magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja. A költő, akinek versei nem csupán a magyar líra kiemelkedő teljesítményei, hanem generációk gondolkodását, érzéseit és társadalmi látásmódját is formálták.
József Attila költészete szenvedélyes őszinteségével, szociális érzékenységével és mély filozófiai rétegeivel különleges helyet foglal el a magyar irodalomban. Versei – legyenek lírai vallomások, politikai kiáltványok vagy gyermekkori emlékeket idéző sorok – mindig az emberi lét alapvető kérdéseit feszegetik. „Levegőt!” kiáltása ma is aktuális, akárcsak az „Altató” gyengéd, mégis felnőttekhez szóló bölcsessége.
A Magyar Költészet Napját 1964 óta ünnepeljük József Attila születésnapján, ezzel is tisztelegve a költő emléke és a magyar irodalom előtt. Az események országszerte – és egyre gyakrabban a digitális térben is – versmondó versenyekkel, irodalmi estekkel, flashmobokkal és rendhagyó irodalomórákkal emlékeztetnek arra, hogy a költészet élő, jelen idejű műfaj.A versek ma is képesek közösséget teremteni, gondolkodásra késztetni, vigaszt nyújtani vagy éppen lázadni – éppen úgy, ahogy József Attila hitte és alkotta. A költészet napja pedig lehetőség arra, hogy újra felfedezzük a szavak erejét, és közelebb lépjünk önmagunkhoz és egymáshoz.
Az évforduló alkalmából számos rendezvényt szerveznek országszerte:
Ezek az események is bizonyítják, hogy József Attila öröksége ma is élő és ható erő a magyar kultúrában.
Forrás és kép: Online Krónika
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.