Április 16-a a magyar történelem egyik legsötétebb fejezetére emlékeztet. Ezen a napon tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatai előtt, akik a vészkorszak idején veszítették életüket. Az emléknap célja nem csupán a múlt borzalmainak felidézése, hanem a jövő nemzedékeinek tanítása is, hogy a történelem soha ne ismétlődhessen meg.
A magyar Országgyűlés 2000-ben nyilvánította április 16-át a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapjává.
A dátum nem véletlen: 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a magyar zsidóság gettósítása, ami a holokauszt eseménysorának egyik első, tragikus lépcsőfoka volt hazánkban.
Több mint félmillió magyar állampolgárt – zsidókat és romákat – deportáltak, kínoztak meg vagy gyilkoltak meg a nácik és velük együttműködő hatóságok.
Az emléknap célja, hogy ne feledjük azokat az ártatlan embereket, akiknek az élete erőszakos ideológiák, előítéletek és gyűlölet miatt ért véget.
Az emlékezés nem csupán koszorúzásokban és gyertyagyújtásokban ölt testet – mint amilyeneket a budapesti Holokauszt Emlékközpontban vagy a Duna-parti Cipők emlékműnél tartanak.
Az iskolákban tanórákon, kiállításokon és rendhagyó programokon keresztül idézik fel a holokauszt történelmét és tanulságait.
A cél az, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék ezt a sötét korszakot, és hogy soha ne váljon közömbössé a társadalom az előítéletek vagy a gyűlölet politikájával szemben.
Ez a nap nem csupán a zsidóság történetének része – ez mindannyiunk történelme.
Az emlékezés nem a múlt fájdalmának felszakítása, hanem figyelmeztetés: az emberi méltóság védelme minden korban közös felelősségünk.
Forrás: HDKE.hu, emberijogok
Borítóképünk illusztráció (vecteezy.com)
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
