Több tízezer késedelmes vagy már felmondott lakossági jelzáloghitellel rendelkező adóst keresnek meg szeptember végéig a pénzügyi intézmények az ügyfelek fizetőképességének helyreállítása érdekében, a Magyar Nemzeti Bank ezzel kapcsolatos tavaszi ajánlását végrehajtva. Kizárólag az adósok együttműködése, párbeszéde esetén lehetséges mielőbb rendezni a nem fizető jelzáloghitelesek problémáját.
A Magyar Nemzeti Bank 2016 márciusában megjelent ajánlásának megfelelően a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelesek, illetve – már felmondott hitelük nyomán –követelésekkel tartozók tízezreit keresik meg a nyári hónapokban és az ősz elején a hazai hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások. A cél: mielőbb rendezni az itthon még meglévő mintegy 144 ezer nem fizető (késedelmes vagy már felmondott) jelzáloghitellel rendelkező ügyfél helyzetét.
Az ügyfél hozzáállása a legfontosabb
A pénzügyi intézményeknek meg kell kísérelni a kapcsolatfelvételt az adósokkal, kezesekkel, jelzálog-kötelezettekkel, s ennek nyomán információkat kérni tőlük, értékelni helyzetüket, illetve megoldási javaslatokat tenni. Mindehhez azonban elengedhetetlen az ügyfelek együttműködése, akik csak a sikeres közös megoldás esetén tudnak mentesülni a nem fizetett tartozás behajtásától.
Forrás: MTI/Illyés Tibor
Levél, telefon, személyes megkeresés
A jegybanki ajánlás alapján a pénzügyi intézmények felhívó és tájékoztató levéllel, illetve személyes vagy telefonos úton kell megkíséreljék a kapcsolatfelvételt a késedelmes adós(ok)kal, kezessel, zálogkötelezettel. A megkeresés során a pénzügyi intézmények az adósok számára olyan megoldást találhatnak, amely
hosszú távon biztosítja a hitel visszafizetését
és megelőzi a hitelszerződés felmondását. Az együttműködő, pontos adatokat szolgáltató adósokkal ezután 3 hónapon belül születhet írásos egyezség a közös megoldásról.
Mit mond a bank?
A kapcsolatfelvételkor a pénzügyi intézményeknek tájékoztatniuk kell az érintetteket többek között a késedelmes tartozás adatairól. Az együttműködő adósoktól információkat kérnek a munkaviszonyukra, jövedelmükre, a fedezeti ingatlan részletes jellemzőire, az életkörülményekre, s az esetleges egyéb tartozásokra vonatkozóan. A pénzügyi intézmények ezek alapján egyedileg elemzik azok fizetőképességét, segítő szándékkal felmérve egyebek közt a késedelem okait, az adósok jelenlegi és várható helyzetét. A hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások – írásban, közérthető nyelven, az előnyöket és hátrányokat is ismertetve –
legalább két, személyre szabott fizetésrendező megoldási javaslatot készítenek
az adósoknak.
Maximum a jövedelem fele lehet a törlesztés
Az MNB elvárja, hogy a hitelügylet átalakítása vagy a felmondott követelés részletfizetése esetén a havi törlesztőrészlet nagysága arányban álljon az adósok valós fizetőképességével. Ezzel kapcsolatban az ajánlás több követelményt is meghatároz: a törlesztőrészlet mértéke nem haladhatja meg az adósok nettó havi jövedelmének 50 százalékát, továbbá a törlesztőrészleten felül
a háztartásnál maradó jövedelemnek meg kell haladnia a létminimum szintjét.
Ezen kívül a hátralévő futamidő nem nyúlhat bele a nyugdíjas évekbe.
Kisebb lakást vehetnek
Az adósoknak érdemes átgondolniuk a lakhatást továbbra is biztosító megoldások közül azokat a lehetőségeket is, amelyek a fedezeti ingatlan értékesítésével járnak. E körben szóba jöhet az értékesítést követően a kisebb, alacsonyabb fenntartási költséget jelentő ingatlanba költözés, vagy, olyan határozott idejű lakásbérleti konstrukció, amely lehetővé teszi az adósok számára a bérleti időszak lejártakor az ingatlan visszavásárlását. A jegybanki ajánlás ösztönzi továbbá a mindenkor hatályos állami adósságrendező programokban való önkéntes részvételt is.
Forrás: Origo
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.