Jobban figyelünk a hirtelen beütő, nagyon veszélyesnek tűnő, de pár hónap alatt lefutó vírusos esetekre, miközben a sokkal több halálos áldozattal járó, ráadásul költségesebb, szintén járványszerű jelenségek elkerülik a figyelmünket pusztán azért, mert lassan terjednek – állapította meg két, a Lancet című tudományos folyóiratban megjelent, az elhízás veszélyeit vizsgáló tanulmány.
A két írás szerint az elhízás miatt hiába
- nőtt kétszeresére a cukorbetegek száma 1980 és 2014 között,
- hal meg évente 3,4 millió ember,
- költünk világszinten 2 billió dollárt világszinten az egészségügyben,
igazából nincs semmi olyan hatásos intézkedés, amely mondjuk a zika- vagy az ebolavírus esetén megszokott.
Bár vannak kezdeményezések, például az egészségtelen élelmiszereket sújtó különadó, vagy a testmozgást népszerűsítő események, tulajdonképpen nincs olyan ország, amely bármilyen átfogó intézkedéssel próbálná elejét venni a járványszerű elhízásnak.
Persze nem is igazán tudjuk, hogy kéne nekikezdeni a dolognak. Alapvető hiba, hogy a hangsúly a személyes felelősségen van, és sokan az egyéni lustaságot és felelőtlenséget hozzák fel az elhízás elsődleges okaként, olyannyira, hogy a kövér emberek hibáztatása önmagában is járványszerűen terjedt sok országban. Azonban ha kicsit távolabbról figyeljük a dolgokat, kiderül, hogy a világméretű problémát nem lehet az emberek lustaságával magyarázni, sokkal valószínűbb, hogy nagyobb hatású, az élelmiszerek, a szokások, a környezeti és szociális hatások változását okozó tényezőket kellene keresni. Elég nehezen magyarázható, hogy a kevésbé jó lehetőségekkel bíró országok lakosai között ugyanúgy nőtt az elhízottak aránya, mint a magasabb jövedelmű, nyugati országokban.
A tanulmányok javaslata szerint sokkal előrébb tartanánk, ha nemzetközi összefogásban keresnénk az elhízás ellenszerét, mert az elhízásjárvány ugyan lassabb, mint egy ijesztő vírus, a végeredményben könnyen lehet, hogy nem a zombivírus miatt mozgunk majd nehezen.
Forrás: Index
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.