Megtudtuk: az építményadó-emelés fölmelegített változatával, mellé egy lakossági adónem bevezetésének szándékával kínálta meg a múlt szerdai munkareggelin a meghívott vállalkozókat dr. Bálint József polgármester. Emellett a Paks II projekt, a Kalocsa–Paks Duna-híd, valamint a már elnyert pályázati forrásokból a városban és a társégben megvalósuló, illetve elbírálás alatt álló pályázatok sikere esetén tervezett fejlesztésekről, valamint a kalocsai vállalkozók ezekkel kapcsolatos lehetőségeiről is szólt. A rendezvény nem volt sajtónyilvános, a résztvevők közt azonban volt, aki megosztotta velünk a reggeli tapasztalatait. A portálunknak nyilatkozó üzletember szerint bár váratlanul nem érte őket az adóemelésről szóló bejelentés, de szerinte jó hangulatú találkozóról túlzás volna beszélni.
Magáról az eseményről, amelybe – nem sajtónyilvános esemény lévén– véletlenül futottunk bele, a találkozót a polgármester megbízásából szervező Bolvári Ferdinánd tájékoztatása alapján már írtunk. A kapott információk alapján összefoglaltuk az érintett témákat, amelyek nagy része már nem is volt ismeretlen olvasóink előtt.
A lényeg azonban akkor kimaradt, mivel az általunk legfontosabbnak ítélt részletekről a képviselő – a polgármester kérésére hivatkozva – nem nyilatkozott. Ezek a város pénzügyi helyzetének, illetve a stabilitás megteremtésének lehetséges, tervezett lépéseiről szóltak. Bolvári szerint Bálint József ugyanezt a diszkréciót kérte a többi résztvevőtől is.
Ez azonban nem találkozott az egyik – nevének elhallgatását kérő – meghívott szándékával, és megkeresésünkre hajlandó volt elmondani a hivatalosan elhallgatott bejelentések tartalmát, mondván, meglátása szerint azok nemcsak a vállalkozókat, különösképp nemcsak a legnagyobb adófizető vállalkozókat érintik.
Átszabott vállalkozói adóemelés
Megtudtuk, a korábban elbukott építményadó-emelési tervet némileg módosítva melegíti föl a városvezetés. Emlékezetes: akkor az eredeti előterjesztés szerint a jelenlegi, négyzetméterenként évi 520 forintos mértékű, vállalkozásokat sújtó építményadó-mértéket két év alatt, két egyenlő ütemben, összesen több mint 73%-kal emelték volna négyzetméterenként 900 forintra. Egy módosító indítvány nyomán akkor végül csak az első ütemről döntöttek, azaz a 190 forintos adóemelésről, azonban igen heves vita után ez sem kapta meg a kellő támogatást.
Most ennél is kevésbé drasztikus adóemelést terveznek, amely azonban így is komoly növekedés, amely különösen a nagy épületállománnyal rendelkező vállalkozásokat sújtja. E szerint
2018. JANUÁR 1-JÉTŐL A JELENLEGI 520 FORINTOS NÉGYZETMÉTERENKÉNTI SZINTRŐL 170 FORINTOS EMELÉSSEL 690-RE EMELKEDNE AZ ÉPÍTMÉNYADÓ MÉRTÉKE.
A kiemelkedően nagy épületállományú vállalkozások extrém tehernövekedésének mérséklésére két kulcsos emelést terveznek, amelynek értelmében
AZ 5000 NÉGYZETMÉTER FÖLÖTTI ÉPÍTMÉNYTERÜLET UTÁNI ADÓ MÉRTÉKE NEM VÁLTOZNA, MARADNA AZ 520 FORINTOS ADÓMÉRTÉK.
E könnyítéseknek azonban ára van:
A lakosság is fizethet
A LAKOSSÁGRA KIVETETT ÚJ ADÓNEMMEL, HÁZTARTÁSONKÉNT ÉVI 8000 FORINTRA TERVEZETT MÉRTÉKŰ KOMMUNÁLIS ADÓVAL
ellentételeznék az építményadó-növekedés korábban szándékolt mértékének csökkenéséből fakadó pénzügyi hátrányt.
A portálunkat tájékoztató üzletember szerint ezzel kapcsolatban semmiféle differenciálásról nem esett szó, sem a háztartásban élők száma, sem jövedelmi viszonyai, sem a lakás mérete, jellege, állaga alapján.
Forrás: KALOhírek
Egyeztetés? Konstruktív?
A portálunknak nyilatkozó vállalatvezető elmondása szerint a vállalkozókat az előzmények miatt ugyan nem érte váratlanul a bejelentés, hozzáállásukat mégsem megértőnek, sokkal inkább fölháborodottnak jellemezné.
A meghívottak több javaslattal álltak elő, természetesen elsősorban alacsonyabb mértékű emelést kérve, de voltak javaslatok többlépcsős ütemezésre is, illetve a kommunális adónak a lakott ingatlan nagysága szerinti differenciálására is.
Az általa elmondottakhoz azt tette hozzá, hogy ez az adóemelés azért szomorú, és azért jön nagyon rosszkor, mert még vannak városunkban olyan vállalkozások, amelyek fejleszteni, beruházni szeretnének, meglévő tervek és ütemezések szerint, ám a kalkulált szabad forrásaik egy részéről így le kell mondaniuk, ami jócskán nehezíti a beruházások finanszírozását. A növekvő építményadó ráadásul a majdani üzemeltetést is megdrágítja. A gazdaság nehéz időszak után épp próbálna talpra állni, az ilyen lépések pedig épp az indulásnál gördítenek újabb akadályokat a vállalkozások elé.
Állítólag több vállalkozó keserű gúnnyal meg is jegyezte, hogy
Elég drága reggeli volt ez A vállalkozói reggelin elhangzottakról portálunkat tájékoztató résztvevője mindehhez azt fűzte hozzá, hogy
Számomra az is elég visszatetsző volt, hogy a polgármester egy munkareggelire meghívja a vállalkozókat, ott adóemelési bejelentéssel megbünteti őket, aztán ugyanazon a napon délután elmegy az EMIKA ZRt. csarnokavatásra, ott meg a kamerák előtt, mosolyogva átvágja a szalagot. Mit ad cserébe a város?
Annak alapján tehát, amit megtudtunk, a vállalkozói reggelin „egyeztetések” helyett inkább csak tájékoztatás, legjobb esetben „alkudozás” folyt.
Ezért megkérdeztük, hogy a találkozó során szó volt-e arról, hogy a város milyen eszközökkel, módszerekkel, bővülő szolgáltatásokkal kívánja segíteni az itt működő vállalkozások tevékenységét, hiszen a javuló partnerség esetleg hozzásegíthetné a vállaltokat a hatékonyabb, eredményesebb termeléshez, illetve piacra jutáshoz, és így jobb eséllyel tudnák kitermelni a tervezett nem csekély, 32,5%-os építményadó-emelést.
Azonban a reggeli portálunkat tájékoztató meghívottja szerint ilyesmiről nem esett szó.
A cikkben szereplő szándékok és számok még változhatnak, mivel azokról a munkareggelivel kapcsolatban portálunkat korábban hivatalosan tájékoztató Bolvári Ferdinánd azzal az indoklással nem nyilatkozott, hogy „még semmi nincs kőbe vésve”.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.