Az Index szombaton foglalkozott a magyar fűszerpaprika helyzetével, a kínai és a magyar paprika hatalmas árkülönbségével, és azzal, hogy hogyan fogadja ezt a piac. Az árkülönbség okai közt a gázszámla épp úgy szerepelt, mint a kézi szedés magasabb költsége, de a paprikatermesztés visszaszorulása, a termőterületek csökkenése és az őstermelői szektor is nehezíti a nagy paprikatermelő üzemek dolgát. A portálnak a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. kereskedelmi igazgatója, Hegedűs Zoltán nyilatkozott.
A kínai fűszerpaprika negyed-ötöd áron kapható a magyarhoz képest – veti föl az Index szombati cikke. Ennek okairól, a magyar paprikaipar esélyeiről, kilátásairól és az ágazat más gondjairól a Kalocsai Fűszerpaprika Zrt. kereskedelmi igazgatóját, Hegedűs Zoltánt kérdezték.
Forrás: MTI
Hegedűs elmondta: Kína a világ legnagyobb paprikatermelője, az összes fűszerpaprika közel 90 százalékát ők termelik. Más a klíma, és eltérőek a termelési és feldolgozási technológiák is – derül ki a cikkből. Például Kínában hagyják a paprikát a szárán kiszáradni, vagy a sorok között kiszórva, napon szárítják, míg Magyarországon a paprikát gázzal vagy más fűtőanyaggal szárítják, ami igen költséges – derül ki a cikkből.
A szakember viszont arra is fölhívta a figyelmet, hogy
A SZABADBAN SZÁRÍTOTT PAPRIKA JOBBAN KI VAN TÉVE A SZENNYEZŐDÉSEKNEK, A BAKTERIOLÓGIAI KOCKÁZAT IS MAGASABB.
A magyar paprikát szárítás előtt mossák, ami által jobb minőségű, tisztább paprika nyerhető, de jóval magasabb költségekkel. Így lehet a félkész, azaz szárított, őröletlen kínai paprika kilója 1 euró 70 cent (mintegy 550 forint), aminek a háromszorosába is kerülhet a magyar paprika.
Másik gond a munkaerő. Kínában esetenként több száz éves technológiával dolgoznak a gazdák, néhol még állati erőt is használnak, de a kézi munkaerő is olcsó, míg idehaza a napszám akár tízezer forint is lehet, pedig rosszabb termés esetén előfordulhat, hogy a napszámos a bérét sem termeli ki.
A paprika szedhető géppel is, de az első szedést, a legjobb minőségű termés betakarítását hagyományosan kézzel végzik, a későbbi, silányabb termést szedik géppel. A különböző minőségű paprikák keverékéből készül megfelelő mennyiségben a közepes minőségű fűszerpaprika. Ha a kézi szedés költségein takarékoskodnak, akkor nem lesz megfelelő minőségű paprikája a keveréshez, csak a rosszabb gépi.
A kézi szedés nemcsak a költségek miatt jelent gondot: nehéz munkaerőt találni, mivel az ottani sokkal magasabb napszám miatt sokan inkább nyugaton próbálnak szerencsét.
Nehezíti az ágazat életét a rendkívül kockázatos termesztés, ami miatt sok termelő fölhagy vele: mára az egykorinak a tizedére csökkent a fűszerpaprika-termőterület. A kockázatok közt Hegedűs Zoltán az aszályt emelte ki, amely költségnövelő tényező is, hiszen az öntözés pedig igen drága.
Ezzel kapcsolatban reményt keltő Nagy István agrárminiszternek a magyar fűszerpaprika termelés és feldolgozás szakembereivel Kalocsán folytatott egyeztetése után tett márciusi bejelentése, amely szerint a kormány 500 millió forinttal fogja támogatni a magyar paprikát.
A vetőmag-támogatást, fejlesztési, kutatási és az öntözést elősegítő támogatást célzó kormányzati szándékról szóló bejelentésről portálunk is részletesen tájékoztatott.
Most a szakember az Indexnek arra mutatott rá, hogy ezek a támogatások a ma még az ágazatban dolgozó gazdák megtartására alkalmas lehet, de akik egyszer abbahagyták, azokat már szinte lehetetlen visszacsábítani.
Ezt a cikkben neve említése nélkül megszólaltatott, volt paprikatermesztő is megerősítette, mondván: már csak a paprika feldolgozásával foglalkozik, mellette diót és homoktövist termeszt, a kockázatos paprikatermesztésből nem kér többet.
A támogatásról azt írja a hivatkozott cikk, hogy – tekintettel hagyományosan József-napkor, a március 19-én esedékes paprikavetési időre – sokaknak az utolsó pillanatban segített eldönteni, hogy folytatják a paprikatermesztést.
A Kalocsai üzemnek azonban így is 35 százalékkal emelnie kellett a felvásárlási árakat, hogy egész évre biztosítani tudja a magyar paprikát a boltok polcaira, ám a kereskedők nem hajlandók ennyivel többet adni a kész termékért, sőt a kisebb áremelést is rosszul fogadják.
A magyar piros arany akár a három-négyszeresébe is kerülhet a kínainak boltok polcain. Utóbbit alacsony haszonnal, nagy tömegben forgalmazzák a boltok és a hipermarketek, míg a magyart nagyobb haszonnal, de kisebb mennyiségben – ez tovább rontja a hazai termék helyzetét az árversenyben, ezért az átlag vásárló sokszor hajlik inkább az import áru felé.
Forrás: MTI
Az őstermelők az ismerősökön keresztül, vagy húsipari üzemeknek maguk értékesítik az árujukból, amennyit csak tudnak, a nagy feldolgozó üzemeknek, amilyen a Kalocsai is, csak a felesleget adják el. A gazdák igyekeznek minél hamarabb kiárulni a termékeiket, gyakran már novemberre eladják az összes paprikát, míg a viszonteladókkal dolgozó feldolgozó üzemnek egész évben biztosítaniuk kell, hogy legyen paprika a boltok polcain – hívta föl az aránytalanságra az Index olvasóinak figyelmét a kalocsai szakember, aki azért reményét is kifejezte, hogy az árban továbbra is verhetetlen kínai paprika mellett a jó minőségű magyar paprika is helyet kap, és helyzete még nem reménytelen. Hegedűs Zoltán bizakodott, megjön az eső idén is, kikel a paprika, és továbbra is tudják biztosítani, hogy legyen jó magyar fűszerpaprika a boltok polcain.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.