Egységben az erő - közösségi szélenergia

A világ legrégebben működő nagyméretű szélturbinája 1978 óta termel villamos energiát,[1] ráadásul egy dán energiaközösség számára, amely az 1970-es évek energiaválságainak hatására úgy döntött, hogy egy példamutató projekttel bebizonyítja a döntéshozóknak, hogy a kisebb léptékű energetikai megoldások is lehetnek életképesek. De vajon miféle kereteket jelent az energiaközösség, amely a fenti dán példa szerint akár sok évtizedes távlatokban is életképes lehet?

[1] Dánia északnyugati partjainál 1978 óta - tehát immár 46 esztendeje - működik egy 2000 kW-os szélturbina, ami korát messze megelőzve ért el ilyen jelentős villamos teljesítményt - hiszen akkoriban már a 100 kW-os gépek is nagynak számítottak (a Magyarországon 2000 és 2010 között üzembe helyezett szélturbinák nagyobb része ugyancsak 2000 kW-os). De nem csak emiatt érdekes ez a projekt, hanem azért is, mert az egyik csodálatos példája annak, amikor egy közösség, ez esetben egy iskola közössége, eredményesen harcolja ki saját energiafüggetlenségét. Ez a berendezés ugyanis teljes egészében képes fedezni annak az oktatási intézménynek a villamosenergia-igényét, ahol az oktatók és tanulók azt egykor megépítették. Vagyis a gépet nem megvásárolták, hanem a tervezéstől a kivitelezésig, szinte majdnem minden lépést a közösség tagjai valósítottak meg. A berendezés a több évtized alatt számos nagyjavítást élt meg, a teljesítményét is csökkentették, de ma is jól működik. Sőt, ami ennél is izgalmasabb, az érdeklődők számára látogatható. A közelmúltban egy nagyobb felújítását is tervbe vették, aminek eredményeképpen újra az eredeti, 2000 kW-os teljesítménnyel fog majd dolgozni. A mai napig egyedülálló, és sok száz energiaközösségnek példát adó projektről bővebben itt olvashat: https://www.tvindkraft.dk/

Egy meghatározás értelmében az energiaközösség olyan közösségi elveket feltételez, amelyek társtulajdonlás, részvétel és közös érdekeltség formájában jelenik meg, mindezt az igazságosság eszményét szem előtt tartva.

Valójában ahány energiaközösség, annyi különféle megoldás, ezek mégis közösek abban, hogy létrejöttük az emberek tudatosságának és tenni akarásának köszönhető. A közösségek sokasága révén létrejöhet egy alternatív szerkezetű energiarendszer, amely a nagy szolgáltatóktól függetlenül látja el energiával a településeket. Az energiaközösségek terén az egyik vezető ország Dánia, ahol már az 1970-es években megjelentek a nukleáris energiától eltérő megoldást kereső szervezetek. A dán energiaközösségek azóta is meghatározó tényezők a megújuló energia terén.

Amellett, hogy egy energiaprojekt megvalósítása nagy mennyiségű tőkét igényel, a szélenergia jelentős bevételt is termel, melyet a közösség támogatására lehet fordítani. Ennek közvetlen módja a nyereség megosztása, míg a közvetett megoldás annak visszaforgatása a helyi gazdaságba. Sok országban értek el sikereket helyi kezdeményezésből induló közösségi szélenergia projektek terén, ám ezek közül az egyik kiemelkedő eset Dánia egyik települése, Hvide Sande (Fehér Homok) története, ahol az elmúlt évtizedek munkája kifizetődőnek bizonyult, hiszen itt a közelmúlt energiaválságának időszakában radikálisan csökkenthették a távhőszolgáltatás díját.[2]

[2] A kis mérete ellenére a 3000 lakosú Hvide Sande világhírre tett szert az elmúlt években. A város, egy, a helyi közösség által megvalósított projektnek köszönhetően „került fel a megújuló energiaforrások térképére”. A három szélturbinába történő beruházás 12,2 millió euró értékű volt, amelyet két helyi bank által nyújtott hitelből finanszíroztak. A földterület, ahová a turbinákat telepítették, a helyi kikötő tulajdonában van. A telephely éves bérleti díjából a helyi kikötő is részesül, a bevételt üzemeltetésre és fejlesztésre fordítják. A bevételek másik része a közösségi energiarendszer finanszírozását szolgálja, ami a villamosenergia-árak jelentős növekedésének időszakában azt is lehetővé tette, hogy a szolgáltató 40%-kal csökkentse a távhő árát. Forrás: https://folkecenter.wordpress.com/hvide-sande/

A szélerőmű-projekteket sokféle forrásból lehet fejleszteni, viszont ezek eltérő eredményekhez vezetnek. Bár minden finanszírozási formának megvan a maga előnye, cikkünk célja, hogy érzékeltessük a közösségi tulajdon előnyeit a kereskedelmi tulajdonnal szemben.

Számos energiaközösség azzal a céllal jött létre, hogy az „energiaszegénység” problémájára megoldást találjon. Ez a fogalom például azt jelentheti, hogy nem áll rendelkezésre elég pénz egy-egy háztartás megfelelő felfűtésére. Sajnos ez egy sokáig takargatott probléma volt, az EU is csak 2019-ben emelte hivatalosan a fókuszba ezt a jelenséget. A tagországok egy szakmai közösség, az Energy Poverty Advisory Hub létrehozásával és működtetésével igyekeznek az energiaszegénységen úrrá lenni. A projektnek hazai szervezetek és települések is résztvevői haszonélvezői voltak az elmúlt 3 esztendőben.[3] Az energiaszegénység mérséklését célozva alakult meg a spanyolországi GoiEner Taldea nevű energiaközösség is 2012-ben.

Európában egyre inkább érvényesül az a jelenség is, hogy a vidéki területek elnéptelenednek és a fiatalok jobb lehetőségek reményében a nagyvárosokba költöznek. Harminc esztendeje a dán Samsø szigete is ezzel a helyzettel szembesült.[4] Az okok között szerepelt, hogy már akkoriban komoly gondot okozott a munkanélküliség, amelyet például közösségi szélenergia-projektekkel igyekeztek fékezni. Az időközben a szinte teljeskörű energetikai függetlenséget kivívó sziget ma már iskolapéldája a jól prosperáló energiaközösségeknek, ahonnan a fiatalok már kívánkoznak máshová.

[3] Az első ciklusban (2022-2023) Budapest-Józsefváros kerületének nyújtott szakmai segítséget az Energiaklub; a második ciklusban (2023-2024) Sátoraljaújhely, Hatvan, Mátraterenye és Bükkszentkereszt projektjét támogatta az EU, új szakértőként a pedig a Habitat for Humanity Hungary, a Magyar Energiahatékonysági Intézet, valamint a Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat kapcsolódott be a munkába. Forrás: https://energy-poverty.ec.europa.eu/our-work/technical-assistance