Az európai gyakorlatnak és a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelően módosíthatják a paksi atomerőművel kapcsolatos terület-előkészítési munkákat is szabályozó kormányrendeletet – tájékoztatta a Világgazdaság munkatársait a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter.
Az Európai Unió területén, a szigorú nukleáris szabályozásáról közismert Finnországban megvalósuló hanhikivi projekt esetében már folyamatban van a munkagödör kialakítása, miközben a létesítési engedély iránti teljes kérelmüket még nem nyújtották be a finn nukleáris hatósághoz – emlékeztetett Süli János tárca nélküli miniszter. Kiemelte:
a tervezett hazai jogszabálymódosítás nem jelent enyhítést, előírásokat, követelményeket nem módosít, a hatóság felügyeleti jogosítványai nem változnak, egyedüli célja, hogy a paksi telephelyen az előkészítő földmunkák korábban megkezdődhessenek.
Süli János azt is egyértelművé tette:
a Nukleáris Biztonsági Szabályzat szerinti bármiféle létesítési tevékenység továbbra is csak a létesítési engedély megszerzését követően indítható meg.
A finn nukleáris szabályozás alapján a környezeti hatáselemzést követően nincs önálló telephely engedélyezési eljárás, csak létesítési engedélyezési eljárás. Ennek részeként történik a telephely alkalmasságának megítélése is. A finn projekttársaság a szabályozás értelmében meg is kezdte a leendő munkatérből a talajkitermelést, a munkagödör kialakítását, valamint a vízzáró fal kivitelezése is a folyamatban van (esetükben a sziklás talaj miatt résfal helyett fúrásos impregnálásos eljárással oldják meg a víz kizárását).
Ez a terület a majdani atomerőmű helyéül szolgál. A finnek mindezt a munkát úgy végzik, hogy nincs szükségük telephelyengedélyre (Paks II.-nek már van jogerős telephelyengedélye) és még nem nyújtották be a komplett létesítési engedély iránti kérelmet sem.
Forrás: Paks II. Zrt. látványterv
Paks II. mindezen munkák engedélyezési eljárását a tervezett jogszabálymódosítás alapján csak három hónappal azt követően kezdhetné meg, hogy a teljes létesítési engedély iránti kérelem benyújtásra került a hatóság felé. Ez idő alatt ugyanis a hatóság értékelni tudja a teljes, az atomerőművi blokkokra vonatkozó létesítési engedély iránti kérelem építési sajátosságait. Vagyis csak a három hónapos értékelési időszakot követően nyújthatná be az engedélyes Paks II. a területelőkészítési munkákra vonatkozó engedélykérelmet, ezáltal a nukleáris hatóság meg tudja ítélni az atomerőmű üzemeltetéséhez szükséges építmények létesítésének és ezek építési feltételeit biztosító területelőkészítési munkák kapcsolódását, és ezek nukleáris biztonsági vonatkozásait. Pozitív elbírálás esetén az engedély 60+30 nap alatt (normál elbírálási idő, illetve egyszeri 30 napos hosszabbítás) szerezhető meg.
Süli János arra is kitért:
a tervezett módosítás azt szolgálja, hogy a nukleáris biztonsági előírásokat szem előtt tartva a paksi telephelyen továbbra is biztosítottak legyenek a folyamatos munkavégzés feltételei.
A miniszter felidézte, korábban az Európai Bizottság már engedélyezte, hogy a szerződésben eredetileg rögzített ütemtervtől eltérve, korábban kezdődhessen meg a felvonulási épületek (pl. raktárak, szerelőcsarnokok) kivitelezése is.
Fontos kiemelni, hogy a résfalazási és talajszilárdítási munkák, illetve a munkagödör kialakítás engedélyei alapján történő elvégzése a terület előkészítését biztosítják és élesen elkülönülnek az atomerőmű létesítését szolgáló tevékenységektől. Az atomerőmű létesítési munkái az ún. első betonozással indulnak, és kizárólag a létesítési engedély, valamint a releváns további épület-engedélyek birtokában kezdhetők meg.
A tervezett jogszabálymódosítás a fővállalkozói szerződésben rögzített felelősségi köröket nem érinti.
Forrás: Világgazdaság
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.