Akár tízszeres különbségek is előfordulnak Európa országai között az egy kilowattóra villany előállításával járó szén-dioxid-kibocsátás mértékében.
Az atomenergiára alapozó európai országokban fajlagosan alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett termelnek áramot.- derül ki a paks2.hu által hivatkozott ENTSO-E 2020-as adataiból. Ha megvizsgáljuk, hogy az egyes államokban mekkora a villamosenergia-termelés fajlagos CO2-kibocsátása, látható, hogy a legzöldebb, 150 g/kWh alatti kategóriába eső országok az atomenergiára és/vagy vízenergiára alapozzák áramtermelésüket. Az élmezőnybe tartozó öt országból négy (Svájc, Svédország, Franciaország és Finnország) jelentős mértékben támaszkodik a nukleáris energiatermelés adta klímapolitikai előnyökre. (A Svájc után ezüstérmes Norvégia szinte kizárólag vízenergiára épít.)
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik fontos eszköze tehát az atomenergia.
A második legkedvezőbb, 151-300 g/kWh-ás sávba tartozik az atomenergiára erőteljesen építő Magyarország mellett például Belgium. A nukleáris energia jelentős szerepe mellett a vízenergia hasznosítása is hozzájárul a kedvező fajlagos kibocsátási adatokhoz Románia és Szlovénia esetében. Spanyolország és az Egyesült Királyság földrajzi elhelyezkedése ideális a szélerőművek telepítéséhez, ennek ellenére nem mondtak le az atomenergia ellátásbiztonságban betöltött előnyeiről.
A harmadik, 301-450 g/kWh közötti kategóriába tartozó országok szinte mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-mixükben jelentős szerepe van a szénnek. Ezt részben kompenzálhatja az atomenergia (például Bulgáriánál és Csehországnál), vagy a megújuló energiaforrások alkalmazása, vagy a kettő együtt, mint Németországnál.
Az utolsó két, leginkább szennyező kibocsátási kategóriába (451-600 g/kWh közötti és 600 g/kWh feletti) eső országok közel mindegyikére jellemző, hogy villamosenergia-termelésük során erőteljesen támaszkodnak a szénre és a szénhidrogénekre, és villamosenergia-mixükben csekély szerepet játszik, vagy abból teljesen hiányzik a nukleáris és a vízenergia.
A számokból kiderül, hogy a megújuló energiaforrások erőteljes hasznosítását ösztönző Németországban az atomerőművek kivezetése egyértelműen lassítja a dekarbonizáció folyamatát, hiszen a nukleáris kapacitások leépítésével szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelőt vezet ki. Ez az oka annak, hogy a német fajlagos kibocsátás 2020-ban is közel 40%-kal haladta meg a magyar értéket.
Forrás: paks2.hu
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.
