A helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései szerint a Képviselő-testület hosszútávú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben kell rögzíteni, amely terv a képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól, és azt a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hónapon belül kell elfogadnia. A fejlesztési tervet a polgármester a március 14-én a Városháza dísztermében tartott testületi ülésen terjesztette elő.
Egy adott költségvetési évre vonatkozó, az állami támogatások szempontjából kiemelt jelentőségű egy főre jutó iparűzési adóerő-képességi mutató (…) 2025. évre vonatkozó értéke 39.343 Ft/fő, amely mintegy 256,94 %-kal [sic! – Helyesen: 156,94%-kal – A szerk.] magasabb a megfigyelési időszak kezdeti, 2014. évi 15.312 Ft/fő értéknél. Az iparűzési adóalap emelkedése mellett ehhez természetesen hozzájárult az sajnálatos tény is, hogy a lakosságszám 11 év alatt 17.169, főről 14.966 főre csökkent, amely mintegy 2.203 főnyi, 12,83 %-os csökkenés”– áll többek közt városunk gazdaság-fejlesztési programjában.
A dokumentum adatsoraiból az is kiolvasható, hogy az előző önkormányzati ciklus 2020-tól 2024-ig tartó időszakában 40.4%-kal – az ötéves időszak 37,2%-os, kumulált inflációs tényezőjével korrigálva is 29,4%-kal – nőtt a város teljes adóerő-képessége, noha a covid hatására két éven át még csökkentek is az adóbevételek, míg az azt megelőző időszakban, kedvező külső gazdasági körülmények közt, az inflációt figyelembe sem véve is csak 7,4% volt a növekedés.
Igaz, a ciklusok közötti összevetést nehezíti az a tény, hogy az adóalapok változása kétéves késéssel jelenik meg a városi költségvetésben, mivel a tárgyévi eredmény a következő évi bevallásokban jelenik meg, és annak alapján az azt követő év központi támogatásainál, illetve a szolidaritási hozzájárulásnál alkalmazza az állam. A város pénzügyi mozgásterét csökkentő szolidaritási hozzájárulás mértéke Kalocsa esetében a 2025. évben 96,5 millió forint.
A cél a mostanit megelőző önkormányzati ciklusban tapasztalt kedvező adóbevételi tendenciának megtartása, illetve további javítása lesz a következő időszakban is. Ezt volna hivatott szolgálni a Miklós Balázs Gáspár önkormányzati tanácsadó által összeállított, a cikk alá görgetve letölthető gazdaságfejlesztési program, amely annak megvalósításától
várja.
A gazdasági program megvalósításával Kalocsa rövidtávon (5 év) egy versenyképesebb, középtávon (10 év) fenntarthatóbb és vonzóbb várossá válhat, amely hosszútávon (20 év) már stabil fejlődési lehetőségeket is biztosít lakóinak és vállalkozásainak”– olvasható a dokumentum zárszavában.
Fiskális politika
Az elfogadott dokumentum alapszemlélete a jövőbeli fejlődés zálogának a város pénzügyi stabilitását, fegyelmezett költségvetési politikát látja – önálló fejezetet szentel a költségvetési, pénzügyi egyensúly fenntartását szolgáló, jelenleg alkalmazott és az elkövetkezendő öt évben is alkalmazandó tervezési és előirányzatgazdálkodási alapelvek összefoglalásának.
A dokumentum elemzi az elmúlt időszakban történt „polikrízist” és annak hatását Kalocsa városára, tekintettel arra, hogy
2020 óta számos olyan egymásból következő és egymást kísérő válságok sokkolták a világ, így ezáltal Magyarország és Kalocsa gazdálkodását és mindennapi életét is, melyekre a közelmúltban nem volt példa.”
E sokkhatásokat három kategóriába sorolja:
A megjelölt célok
A program a Bács-Kiskun Vármegye Integrált Területi Programja 5.0 terveivel való harmonizáció jegyében leszögezi: Kalocsa a Közép-Duna Menti Fejlesztési Térség része, amely a Paks II. beruházás kiszolgálására és a térség gazdasági, szociális és társadalmi fejlesztésére összpontosít, és a térségben tervezett fejlesztések közé sorolja a közszolgáltatások, a turizmus, a logisztika, energetika és az iparfejlesztést.
Az előterjesztésben foglaltak szerint a gazdasági program célja olyan stratégiai jellegű célok kitűzése, melyek megszabják az önkormányzati döntések irányát, megfogalmazzák azokat az elképzeléseket, amelyek szervesen illeszkednek céljaihoz, és amely célok eléréséhez, megvalósításához a képviselő-testület meg kívánja teremteni a szükséges anyagi forrásokat.
KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA NEM TESZI TÚL MAGASRA A LÉCET.
Amint annak vezetői összefoglalója fogalmaz:
Kalocsa városa az előttünk álló ötéves időszakra egy óvatos, kiegyensúlyozott, szerény, fenntartható és fejlődésorientált gazdasági programot tűzött ki célul. A program célja, hogy biztosítsa a település gazdasági stabilitását, elősegítse a munkahelyteremtést, erősítse a helyi vállalkozásokat és javítsa a lakossági életszínvonalat.”
A MEGJELÖLT STRATÉGIAI CÉLOK A KÖVETKEZŐK:
Az új, betelepülő befektetők elérésében a Külgazdasági- és Külügyminisztérium, valamint kapcsolódó szervezete, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közbenjárására, illetve jó versenypiaci kapcsolatok kialakítására is szükség lesz a terv szerint.
Fejlesztési tervek
A konkrét elképzelések vonatkozásában többnyire a már elindított, nagyrészt megörökölt programok, fejlesztések lebonyolítását foglalja össze a terv, amely szerint az infrastrukturális fejlesztések tekintetében a legnagyobb horderejű beruházások a Nemzeti Vízművek Zrt. egységeként működő Kiskunsági Víziközmű-szolgáltató Kft. számos utcát érintő víziközmű-rekonstrukciós munkálatai lehetnek a következő időszakban.
A város hatáskörében kisebb közlekedési infrastruktúra- és közvilágítás-fejlesztési beruházásokat, városi komposztáló kialakítását, zöldfelületi fejlesztéseket, közlekedéstechnikai beavatkozásokat, önkormányzati ingatlanok rehabilitációját, illetve azokon energetikai fejlesztéseket irányoz elő a terv.
A város közlekedésének neuralgikus pontja a város és az érsekség közt kötött megállapodást felrúgva, előkészítetlenül lezárt főtér, amellyel kapcsolatban a dokumentum azt írja:
A probléma megoldására olyan, a főteret elkerül út kialakítására van szükség, mely biztosítja a két városrész közvetlen összeköttetését, s mely tehermentesíti a környező utcákat. Ez a fejlesztés pusztán önerőből nem tud megvalósulni a várhatóan kiugróan magas bekerülési összege miatt, így mindenképp városdiplomáciai előkészítés és pályázatfigyelési szakmai koordináció javasolt.”
Addig is indokolt a Plébánia köz és Haynald Lajos utcák útburkolati felújítása, amelynek fedezete előirányzatként beépült a 2025. évi költségvetésbe.
Emellett a sétálóutca forgalom előtti újra megnyitásának és több utca forgalmának egyirányúsítását is megfontolásra javasolja a program.
A TERV A KULCSFONTOSSÁGÚ PROJEKTEKET A KÖVETKEZŐKBEN HATÁROZZA MEG:
A bizottságok támogatták, a testület pedig egyhangúlag elfogadta a gazdaságfejlesztési programot, amelyet itt letölthetnek:
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.