Javában tart a régészeti feltárás Kecskemét-Hetényegyházán, ahol egy 11-12. századi települést találtak a szakemberek az északi elkerülő út nyomvonalán.
Hamarosan kezdődik az északi elkerülő út 5-ös főút és M5-ös autópálya közötti szakaszának kivitelezése. Ilyen nagyberuházásoknál a terület átvételétől számítva 30 nap áll a régészek rendelkezésére, hogy elvégezzék az ásatásokat, és a múlt emlékeiből minél többet megmentsenek az utókornak. Ezért az elkerülő befejező részének nyomvonalán már majdnem két hete nagy tempóban dolgoznak a Katona József Múzeum munkatársai és a munkások a NIF Zrt. megbízásából, a Forster Központ alvállalkozójaként. Összesen közel 55 ezer négyzetméternyi, azaz igencsak kiterjedt területről van szó. Természetesen nem „nulláról” kellett kezdeniük a szakembereknek a feltárást, májusban a próbaásatások megmutatták azokat a pontokat, amelyekre érdemes jobban koncentrálni.
A kutatás Hetényegyháza környékén több helyszínen zajlik. Egyrészt az 1241-ben elpusztult Árpád-kori templom közelében, az autópálya mindkét oldalán. Az egyik oldalon Mészáros Mónika vezetésével egy szarmata település emlékanyagát gyűjtik össze a régészek, akik több mint 60 kútra bukkantak. A túlsó „térfélen” pedig egy valószínűleg a 10. századra datálható falu nyomait kutatják.
Forrás: Ujvári Sándor / MTI
A baon.hu a máriahegyi út közelében lévő ásatáson járt. Wilhelm Gábor, a megelőző feltárást vezető régész szerint itt egy szépen rendezett település lehetett a 11-12. században, körülbelül 3-5 hektáron, amelyből ők 7 ezer négyzetmétert tudnak átnézni.
– Úgy tűnik, pont a közepét kaptuk el a településnek, ahol szinte utcaszerűen állhattak a házak. Eddig tizenhatot találtunk, van, amelyiket kemencével, és kiástuk a védelemre és vízelvezetésre egyaránt szolgáló településkerítő árkokat is – mondta a szakember. Mint tőle megtudtuk, ez a falu nagy hasonlóságot mutat egy, a Mercedes-gyár területén 2009-ben feltárt település szerkezetével, amelyet nagyon jól tudtak rekonstruálni. Ott látták azt, hogy a falu közepén voltak például a kutak. A hetényi lelőhelyen is kiástak egy kutat, balesetvédelmi okokból csak 2,5 méter mélységig, de vélhetően dupla ilyen mélyre fúrtak le vízért Árpád-kori őseink. A kutak bélelésére a régiek vagy hatalmas, csapokkal összeerősített tölgyfagerendákat, vagy vesszőfonatot használtak, ezek a lentebbi rétegekben nagyon jó állapotban megmaradtak.
Mint Wilhelm Gábor elmagyarázta, a házak nagyobbak voltak a mai garzonlakásoknál. Mert igaz ugyan, hogy a földbe vájt alapterületük csak körülbelül 4x5 méter, de a föld felett a házak kiszélesedtek még körbe 1-1,5 méterrel. A földig érő tető cölöpsorra támaszkodott.
A régészek sok kerámiadarabot találtak, főként cserépbográcsokból, ezekből legalább húszfélét tudtak megkülönböztetni az eltérő perem alapján. Három úgynevezett anonim dénár is előkerült a földből, ezeket 1140-1160 környékén verték, és onnan ismerhetők fel, hogy a király (II. Géza uralkodott ekkor) neve nem került rá az érmére.
Forrás: Baon
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.