Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével október 4-5. között hatodik alkalommal rendezték meg a Kiskunhalasi Burgonyanapokat és Burgonya Fesztivált, amelyre számos kalocsai és környékbeli termelő és agrárszakember is ellátogatott. A pénteki szakmai nap színvonala, megannyi érdekessége mellett a szombati burgonyás ételek főzőversenye, kóstolója, a Sóstó csárda burgonyás ételekből összeállított menüsora a kulináris élvezeteken túl is megért egy kiruccanást a csipkéjéről világhírű, fürdőjéről, gyógyvizéről is ismert városba.
A Kiskunhalasi Bács Gazda-Coop Kft. szervezésében megtartottKiskunhalasi VI. Burgonya Napok mintegy 150 főnyi közönségét, köztük a hazai nagy burgonyatermesztők és forgalmazók mellett a Franciaországból, Hollandiából érkezett szakembereket, a kiállítókat, az ország, a megye burgonyatermesztéssel foglalkozó gazdáit a Sóstó csárda előtti burgonya fajtabemutatónál Szabó Lajos tulajdonos ügyvezető fogadta.
Forrás: Zsiga Ferenc
Az előadóteremben a szakmai napra érkezett vendégek közül első között üdvözölték dr. Juhász Ágnes agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárt, Fülöp Róbert polgármestert, a vetőmagszövetség, a növényvédő kamara, az agrárkamara, az élelmiszerbiztonság vezetőit.
Dr. Juhász Ágnes agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár érdeklődéssel kísért előadása elején leszögezte: nincs könnyű helyzetben, mert nagyon nehéz olyan adatot találni, ami a burgonyatermesztésre, a termelőkre vonatkozóan kedvező lenne. Ennek ellenére nem szabad lemondani a magyar burgonyatermesztésről, ugyanis Európa más országaiban is komoly gondokat okoz a klímaváltozás. A klasszikus burgonyatermesztő országokban is felütötte fejét az aszály, így kezdenek kiegyenlítődni a versenyfeltételek.
Forrás: Zsiga Ferenc
Az ágazati kihívásokról, problémákról szólva elhangzott: tavaly a termőterület nagysága és a termés mennyisége is csökkent. Egyetlen reménysugár van, a technológia fejlődése, ami a hozamok emelkedésében mutatkozik meg.
A szakember rámutatott, ahhoz képest, hogy a burgonya alapélelmiszer, csupán 1 százalékot ér el a növénytermesztésben. Ha nem termelünk, akkor a burgonyát be kell hozni Magyarországra. Elegendő hazai híján alapvetően Szlovákia, Hollandia és Németország lát el bennünket ezzel az alapélelmiszerrel, melynek egy része feldolgozott állapotban érkezik – mondta a helyettes államtitkár.
Forrás: Zsiga Ferenc
Juhász Ágnes arról is beszélt, hogy a burgonya és más termények esetében is milyen eszközökkel próbálják megfordítani a kedvezőtlen trendet.
Mint elhangzott, a többi EU országhoz képest a magyar területalapú támogatás viszonylag magas, de ennek jövőjéről jelenleg is kemény tárgyalásokat folytat a tárca.
JELENTŐS CSÖKKENÉS A TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK ESETÉBEN NEM VÁRHATÓ, PILLANATNYILAG A VALUTA ÁRFOLYAMHATÁSA IS KIIGAZÍTHATÓ.
A szakember szerint az EU szakbizottságával folytatott tárgyalásoknál érv, hogy a területalapú támogatás azért sem csökkenhet, mert közben növekednek a termesztéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelmények.
Forrás: Zsiga Ferenc
Idén a burgonya esetében összesen 3634 termelő 7741 hektár területre igényelt területalapú támogatást. A termeléshez kötött támogatás aránya és mértéke is kedvező, mert a burgonya egyben ipari növény is, ami külön támogatásba részesül – mondta helyettes államtitkár.
Ezt követően Juhász Ágnes arról beszélt, hogy
MAGYARORSZÁGNAK VAN EGY EURÓPÁBAN EGYEDÜLÁLLÓ MEZŐGAZDASÁGI KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZERE (MKR), MELYNEK ELSŐ PILLÉRE A MEZŐGAZDASÁGI AGRÁRKÁR-ENYHÍTÉSI RENDSZER.
Ebben azok részesülhetnek, akik legalább 30 százalékos hozam, és 15 százalékos hozamérték csökkenést szenvednek el. Tagjainak száma 74 ezer termelő, a lefedett terület 3,68 millió hektár. A 2018. évben kárenyhítésre kifizetett juttatás 7,6 milliárd forint, ebből aszálykár 3,86 milliárd forint.
A MÁSODIK PILLÉR A MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSI DÍJTÁMOGATÁS, AMELY LEGFELJEBB 65 SZÁZALÉKOS MÉRTÉKŰ LEHET.
Tavaly 4-ről 5 milliárd forintra emelték ennek a támogatásnak mértékét. A szakember mindenkit arra bíztatott, hogy biztosítson és vegye igénye az ehhez felvehető támogatást.
Forrás: Zsiga Ferenc
A helyettes államtitkár bemutatta a jelenleg futó pályázati felhívásokat, ismertette az öntözési engedélyekhez kapcsolódó eddigi jelentős eljárási könnyítéseket, majd beszélt a jövőben megvalósuló öntözésfejlesztési tervekről. Ezek szerint 2030-ig évente 17 milliárd forintot fordítanak az állami földek öntözésének fejlesztésére.
Juhász Ágnes előadása végén a további feladatok között említette a magyar szaporítóanyag, a fémzárolt vetőmag, az ösztönző kampányok, a fajtafenntartó támogatás mértékének növelését.
Hogy fontos és hasznos információk hangzottak el a termelők számára, azt az erős taps is jelezte.
A szakmai nap első része Balogh Stefánia, az Élelmiszerlánc Felügyelet vetőburgonya témafelelősének prezentációjával zárult. Második részében növényvédelmi, technológiai és tápanyag-utánpótlási témákban a termelők hét előadótól a burgonyatermesztés mindennapi gyakorlatához, egyes esetekben fajtákhoz igazítva, interaktív módon kaptak segítséget. A gazdák előtt az a lehetőség is nyitva állt, hogy a Franciaországból, Hollandiából érkezett szakemberekkel tolmács segítségével konzultáljanak.
Az egész napos fajtabemutató, az előadások a résztvevők vendégül látásával zárult.
Forrás: Zsiga Ferenc
A hagyományosan a Sóstói csárda parkjában szombaton tartott szabadtéri burgonyás ételek főzőversenyén már nem csak a burgonyatermesztők, hanem baráti társaságok is részt vettek. Mintegy 20 csapat gyújtotta a bográcsok alá, hogy elkészítse a nap legjobb burgonyás ételét. A tét más főzőversenyektől eltérően idén is jelentős volt, ugyanis a három első helyezett a serleg, oklevél mellett pénzjutalomban is részesült.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.