Szentsarok! Kellő tisztelettel!

Amint már megírtuk (telepcsere), a TOP forrásból megvalósítani remélt, 400 milliós óvodaépítés megvalósulása esetén nagyszabású fejlesztések indulhatnának meg a szép nevű Szentsarok városrészünkben. Izgalmas feladat lesz, amelyhez csak nagyon megfontoltan, kapkodás nélkül szabad hozzákezdeni. Már csak azért is, mert

AZ ITT MEGLÉVŐ ÉPÜLETEGYÜTTES RÉSZBEN ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGET ÉLVEZ.

Ez a puszta tény egyből egy sor törvényi előírást és kötelmet von maga után.

Más épületek elavultak és tönkrementek, nem felelnek meg a mai kor igényeinek. Ezeket, vagy nagy részüket mindenképp bontani kell.
Ám a lakhatási szempontból a mai igények szerint értéktelenné vált épületek is tartogathatnak titkokat, meglepetéseket.

EZÉRT ELŐZETES VIZSGÁLATOK ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ISMERETÉBEN LEHET SORSUKRÓL SZAKMAILAG MEGALAPOZOTTAN DÖNTENI,

amely vizsgálatoknak a statikai vizsgálaton túlmenően egyebek közt telekkönyvi, térképi elemzésekre és falvizsgálatokra, valamint lokális, megelőző részletfeltárásokra, talajminta-vételezésekre, esetleg korszerű, roncsolásmentes vizsgálatokon kell alapulniuk.

Az egykori „parádés istálló” a rendezetlen épülethalmazból ma alig kivehető, egyedül a Kovács László fazekasmester által valaha megvásárolt és fölújított részén méltó állapotú épületegyüttese és annak telke tartozik az országos védettséget élvező műemlékek sorába. Így már eddig is sokkal nagyobb odafigyelést érdemeltek volna a ma még elhanyagolt, használaton kívüli, vagy esetleges módon hasznosított részei is, de emellett – törvény által szavatolt – védelem hatálya is vonatkozik rájuk, tehát csak nagyon szigorú szabályok szerint, az engedélyeztetési eljárásba a szakhatóságokat bevonva szabad az épület sorsáról dönteni, illetve a tényleges beavatkozásokat elvégezni.

Ennek az elméletnek a példaadó gyakorlatba ültetésével a komplexum „revitalizálására”, azaz, a közösség szolgálatába adására, megfelelő funkciók és szolgáltatások idetelepítésével bejárhatóvá, láthatóvá tételére és hasznosítására vissza nem térő, történelmi alkalom adódhat.

Ugyanakkor nem megfelelően gondos előkészítéssel, kapkodással, rohammunkákkal, nem kellő odafigyeléssel végzett beavatkozásokkal, és főleg a hely szellemére, a lokálpatrióta kalocsai nép érzelmeire, mentális térképére, a rábízott hagyatékra nem ügyelő beruházással tönkre is tehetjük ezt a ma még rejtőzködő csodát.

Társadalmi vita is lesz

A Szentsarokkal kapcsolatos elképzelésekről – portálunk kérdésére válaszolva – dr. Bálint József polgármester is beszélt a szeptember 13-ai sajtótájékoztatóján. Akkor a polgármester az egységes koncepció megalkotását megelőző társadalmi vitát ígért a tömb és benne az egykori parádés istálló patinás, de katasztrofális állapotú épületegyüttesének hasznosítása és kialakítása tekintetében.

Reméljük, ennek során előkerülnek a visszaemlékezések, családi legendák, régi fotók, dokumentumok, amelyek segítenek összeállítani a városrész kialakulásának történetét.
Ez már csak azért is izgalmas feladat lehet, mivel:

MINDENKÉPP SZÁMÍTANI KELL RÉGÉSZETI LELETEK FÖLBUKKANÁSÁRA EZEN A TERÜLETEN IS.

Annyi bizonyos, a „Szentsarok” kellő alázattal közelítendő meg, annak területén bármilyen beruházást csak a terület iránti nagy tisztelettel, az épített és a múltra utaló információk begyűjtése mellett a régészeti lelőhely lehetőség szerinti megkímélésével, jól átgondolt – és társadalmi vitára bocsátott – koncepció mentén, a kivitelezés során pedig kapkodás nélkül, és szintén a nyilvánosság lehetőség szerinti bevonásával kell majd elvégezni a munkálatokat!

Végül egy kérdés:

IGAZÁBÓL MIÉRT IS HÍVJÁK EZT A VÁROSRÉSZT „SZENTSAROKNAK”?
FÖLTEHETŐLEG NEM AZ ÉRSEKI PARÁDÉS LOVARDA MIATT…

Aki tudja, van jó tippje, írja meg kommentben alul!
(Ha tudja, adja meg az információ forrását is!)