Két faj kerül a főutcai ostorfák helyére: a jellemző építménymagasságot követve a belvárosi részen, a sétálóutcáig, illetve valamivel azon túl is magasabb növésű, onnantól, konkrétan a Filvig-köztől a buszmegállóig alacsonyabb növésű fafajt telepítenek majd. A Szent Flórián szobortól – azaz a Sóhajok hídja utcájától – a Nagytemplomig tartó első ütemre telepítendő fákra már aláírt szerződés is van a kivitelező kertészeti vállalkozással, így arra vonatkozólag ez már véglegesnek tekinthető.
A fafajok kiválasztásának fő szempontjai voltak, hogy
Az eredeti rekonstrukciós terv szerint a belső utcaszakaszon, a Filvig-közig magas kőrist telepítettek volna, onnan a buszmegállóig egybibés galagonyát.
Ezeket a fajokat a teljesen kifejlett állapotukhoz tartozó magasságok szerint, az adott szakaszokra jellemző utcakép és építménymagasság figyelembevételével választották ki.
Módosított tervek
Később, a lakossági észrevételek figyelembevételével ezt a javaslatot módosították.
A lakossági észrevételeket tevők jelentős része ragaszkodott volna a nyugati ostorfákhoz, így a már néhány évtizede megkezdett, folytatólagos fasor-rekonstrukció mellett érveltek, mások a javasolt fák kisebb árnyékolási képessége miatt aggódtak.
Az önkormányzat által megrendelt tanulmány szerint viszont a jelenlegi fatípussal megegyező faegyedek jövőbeli telepítése nem javasolt.
Ezt azzal indokolták, hogy a celtis occidentalis esetében talajuntság léphet föl, a faj a városi környezetet nehezen viseli, metszést nem kedveli, térigénye nagy, emiatt az ilyen fák fejlődése várhatóan lassú, élettartamuk rövid volna.
Ezeknek az érveknek némileg ellentmondanak azok a már újonnan telepített ostorfák, amelyek kiültetésük óta eltelt 10-25 év során gyönyörűen, nagy eréllyel fejlődtek, és most makkegészséges állapotban alkotnak egységes fasort a náluk közel száz évvel idősebb fákkal együtt.
Egyébként a celtisek, amelyeket a látókörünkbe került példák szerint a vajdasági Szabadkán és a Dél-spanyolországi Granadában is előszeretettel telepítettek utcai fasorokba, éppen azért lettek a városépítészek kedvelt sorfái a XIX. századtól kezdve, mert kiválóan viselik a városi klímát, és remekül tűrik a metszést, sebeik gyorsan gyógyulnak, ezért a sebeken keresztül való fertőzéseknek viszonylag jól ellenállnak, visszavágásuk után pedig nagy eréllyel növekedve hamar visszanyerik díszítő képességüket.
Ennek ellenére
A TANULMÁNY SZERZŐI A CELTISEK ÚJRATELEPÍTÉSE HELYETT A LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTELEKRE ADOTT KOMPROMISSZUMOS VÁLASZKÉNT A KORÁBBAN JAVASOLT FAFAJOKAT MÁSIK KETTŐRE VÁLTOZTATTÁK.
Nem egészen világos, hogy ezek mennyivel felelnek meg jobban a lakossági igényeknek a korábban javasoltaknál, de valószínűleg semmivel sem rosszabbak azoknál.
Illetve, a galagonyánál talán annyival mégis rosszabb az újonnan javasolt faj, hogy amíg az – hasonlóan az ostorfákhoz – hosszú időn át látja el táplálékkal a városban élő madarakat, addig a végleges, elfogadott tervdokumentációban szereplő két fajnak ilyen ökológiai haszna nincs.
Viszont legalább szépek, talán sűrűbb árnyékot is adnak, és az egyik javasolt faj már nem is lesz ismeretlen a város lakossága előtt, hiszen már van ilyen fasor Kalocsán.
A két javasolt fafaj:
A MEZEI JUHAR ALAPVÁLTOZATA IS JÓL ISMERT FA KALOCSÁN, UGYANIS AZ ÉRSEKKERTBEN RENGETEG PÉLDÁNYA ÉL, GÖMBKŐRISBŐL PEDIG EGÉSZ FASORT TELEPÍTETTEK MÁR, MÉGPEDIG A MÁTYÁS KIRÁLY UTCÁBAN.
A kiválasztott fafajok alkalmasságát a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóra szóló meghívóhoz csatolt sajtóanyag az alábbiakkal támasztja alá:
Mezei juhar – Acer campestre „Elsrijk”
A többszintes, magasabb homlokzatú épületek elé szánt mezei juhar
Rövid böngészés után erről a fafajtáról ezt a leírást találtuk az interneten, az Alsótekeresi Faiskola szortimentjének ismertetésében:
1953-ban Hollandiában szelektált mezei juhar fajta. Kistermetű fa, magassága 8–10 m, szélessége 4–6 m. Fiatalon nagyon szabályos, kúp formájú, zárt koronát nevel, melyet idősebb korára is megtart, de kicsit kiszélesedik. Sűrű ágrendszere felfelé törekvő, az alapfajnál keskenyebb és szimmetrikusabb. 3–5 karéjú levelei 4–8 cm szélesek, sötétzöldek. Ősszel aranysárgára színeződnek, sokáig a fán maradnak. Kifejezetten mésztűrő. A téli fagyokat és a nyári meleget egyaránt jól viseli. A nyugati országokban is közkedvelt fa. Utcák, terek fásítására javasolt.”
Gömbkőris – Fraxinus ornus „Mecsek”
Az alacsonyabb homlokzatmagasságú épületek elé tervezett faj
A JAVASOLT FATÍPUSOK VÁRHATÓ ÉLETKORA AKÁR A 150 ÉVET IS ELÉRHETI
– emeli ki a munkálatok megkezdése kapcsán kiadott önkormányzati sajtóközlemény, amely így zárul:
Bízunk benne, hogy az újonnan telepítésre kerülő fiatal faállomány az évek folyamán egységes sorfa hatást nyújtva esztétikus képet alkot majd, harmonizálva a már kialakult utcaképpel és épített környezettel mindannyiunk közös megelégedésére. Ezzel mi is egyetértünk, és kiegészítjük azzal, hogy
REMÉLJÜK, HOGY A KIVÁGOTT CSERJESÖVÉNYT IS ÚJRATELEPÍTIK MAJD, MÉGHOZZÁ OLYAN FAJJAL, AMELYNEK TERMÉSE PÓTOLJA MAJD AZ OSTORFÁK MADÁRCSEMEGE GYÜMÖLCSÖCSKÉINEK HIÁNYÁT!
Sok más választási lehetőség mellett ilyen lehet például a hólabda bokor, amelynek termése hosszú időn át díszít még a lombhullás után is, és – bár emberre nézve mérgező – kiváló tápanyag-utánpótlást biztosít a madaraknak. Ez a cserje nem lehet ismeretlen azoknak a kalocsaiaknak, akik vissza tudnak emlékezni a Szentháromság térnek a ’80-as évek elején történt rekonstrukciójáig, hiszen a téren is ezekből állt a sövény, amely a szovjet háborús emlékmű területét keretezte.
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.