A Facebookon értesültünk a sajátos jelenségről, amely múlt csütörtökön jelentkezett a Rákóczi utcában, nem minden előzmény nélkül: az esős, zivataros időben a sok csapadék miatt földuzzadt szennyvíz sugárban fröcskölt a felszínre, a föltorlódott szmötyi meg is emelte az egyik csatornafedelet. Miután elállt az eső csatornatisztítás és kamerás vizsgálat során megtalálták a baj okát: egy aljzatelemet szakított föl az áramlás már korábban, ám most olyan szerencsétlenül fordult keresztbe, hogy a lecsökkent keresztmetszeten már nem tudott az érkező szennyvíz átfolyni. Az akadályt kiemelték, így a továbbiakban hasonlótól nem kell tartani, mivel a csatornaszakasz kapacitása bőven meghaladja a tényleges szükségletet. Hogy miért? Az oroszok miatt.
Megtudtuk, hogy a Rákóczi utcai szennyvízhelyzet miatt – ugyan távoli, de személyes ismeretségük révén – már korábban forródrótos kapcsolat alakult ki az érintett területen lakó Bolvári Ferdinánd és Szigeti Attila, a szennyvíztelep vezetője közt, hogy a csapadékos időben egyre erősödő, nem kívánatos jelenségeknek közös erővel vegyék elejét. Ugyanis a mostani üzemzavarnak már korábban is voltak előjelei, amit a környékben élők a visszabugyogó lefolyóikon is észlelhettek.
A végső lökést az adta meg, amikor hétfőn derült időben is megindultak a szennyvízbuzgárok az egyik Búzapiac téri csatornafedőből. A kiépített értesítési láncolat túlsó végén a vízművek szakemberei kapták a riasztást, meg is jelentek a „womával” [a dugulások elhárításához használt magasnyomású csatornatisztító – A szerk.], hogy kitisztítsák a kérdéses csatornaszakaszt, valamit, hogy kamerás rendszer segítségével próbálják meg föltárni a hiba okát.
Sikerült!
Fenékelem
Kiderült, egy aknafenék-elemet engedett el a betonozás a szennyvíz nyomása miatt, amely fölszabadult és keresztbe állt a csatornában, így hasonlóképpen működött, mint egy visszacsapó szelep. Ez nehezítette korábban a hiba föltárását is, mivel eleinte csak akkor emelte meg a szennyvíz az elemet, ha sok hömpölygött belőle a csapadék miatt, amikorra a szakemberek odaértek, szépen visszasimult a helyére. Most azonban egy létra is elszabadult az egyik csatornalejáratból, amely olyan szerencsétlenül akadt össze az elszabadult elemmel, hogy szinte teljesen elzárta a szennyvíz útját.
Ezeket az akadályokat a karbantartók eltávolították, így itt nem kell többet ilyen hibára számítani, hiszen alaphelyzetben ez a csatornaszakasz többszörösen túlméretezett a tényleges szennyvízmennyiséghez képest – derült ki Szigeti Attila tájékoztatásából. A szakember azt is munkatársunknak, hogy miért van így túlméretezve a rendszer.
Mi az a „VA-vonal”?
Ez a csatorna, az úgynevezett „VA-vonal” ugyanis az egykori szovjet laktanya és a hozzátartozó lakótelep szennyvíztermésének becsatornázására épült valamikor a ’70-80-as évek fordulója táján. A neve is innen ered: VA, ami a „Vendégalakulat” szó rövidítése. Ezt a vonalat előrelátóan úgy méretezték, hogy a Foktői úti laktanya szennyvizét is elvezesse. Annyira előrelátók viszont nem lehettek, hogy megsejtsék, hogy napjainkra már a kettő közül egyik laktanya sem fog működni.
A szovjet laktanya és lakótelep együtt napi 1000 köbmétert termelt, az akkori „Forradalmi ezred” naponta 500 köbméter kapacitásigénnyel jelentkezett. Ezek híján jelenleg mintegy 30% körüli a VA-vonal terhelése normál esetben.
De elegendő ez az esős napokon is? Mennyivel nyomja meg az eső a szennyvíztelepet, és miért? – kérdeztük a szennyvíztelep vezetőjétől.
Több mint háromszoros terhelés
A 2010-es esős évben a tartósan csapadékos, özönvízszerű esőkkel is tarkított időszakokban volt olyan, amikor az átlagos napi 3000 köbméter szennyvíz helyett 10.000 köbmétert fogadott a kalocsai szennyvíztelep. A mostani zivatarhullám során múlt csütörtökön 8559 köbméter, szombaton pedig 8162 köbméter szennyvíz érkezett a tisztítóműbe – tájékoztatott Szigeti Attila.
Vagyis az eddigi legextrémebb időjárási viszonyok mellett majdnem három és félszeresére nőtt a kalocsai szennyvíztelepen fogadott szennyvíz mennyisége.
Ez nyomatékkal veti föl a kérdést: hogyan függ össze a csapadékmennyiség és a szennyvízterhelés.
Hol a hiba?
Ennek józan paraszti ésszel két forrása lehet. Egyrészt egyik a csapadékvíz-elvezető rendszerek hiányosságai miatt víz alá kerülő utcákban, tereken vízszint alatti csatornafedőkön dől be a víz. Másrészt sok ingatlan esetében a burkolt felületekről, háztetőkről a szennyvízcsatornába vezetik be a csapadékvizet. Ez szabálytalan, és büntetést is vonhat maga után, ám Szigeti Attila szerint ez nyom kevesebbet a latban. Becslése szerint nagyobb szerepe van a csatornafedőkön befolyó víznek. Ezért arra a problémára kellene megoldást találni.
Ezt az álláspontot nem osztja Bolvári Ferdinánd. A képviselő úgy véli, meg kell találni a módját, hogy tetten érjék és jobb belátásra bírják az ilyen szabályszegőket is. Ugyanakkor egyetért abban, hogy a csapadékelvezetés problémáit is orvosolni kell, mert a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban és egyre nagyobb csapadékokkal kell számolnunk, így ezek együtt komoly gondot jelenthetnek a városnak a jövőben.
Holnap városi szintű egyeztetés
Úgy tudjuk ezekről a kérdésekről lesz szó azon a holnapi találkozón, amelyen jelen lesz dr. Bálint József polgármester, valamint Szigeti Attila, esetleg más illetékesekkel és szakemberekkel kiegészülve. A találkozóra a mostani üzemzavar kapcsán az ehhez hasonló hibák jövőbeni kiküszöbölésének elősegítése végett Bolvári Ferdinánd képviselő kezdeményezésére kerül sor, aki a szennyvízömlés okának elhárításban mutatott maradéktalan együttműködéséért ezúton is köszönetet mondott Szigeti Attilának.
A holnapi találkozón más kérdések is szóba kerülhetnek, így a rendszeresen visszatérő panaszként jelentkező, a belvárosban gyakran tapasztalható csatornaszag problémakörére is. Ennek oka egyelőre nem tisztázott, de valószínűleg nem, illetve nem kizárólag a most elhárított meghibásodásra vezethető vissza.
A fejleményekről tájékoztatjuk olvasóinkat!
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.