Irodalmi vénáját is megmutatta dr. Körmendy Szabolcs, a kalocsai Szent Kereszt Kórház tüdőgyógyászatának főorvosa és a COVID osztály vezető főorvosa, akinek két elbeszélése is elhangzott a péntek délután öt órai kezdettel a Tomori Pál Könyvtár előadótermében tartott előadásán, amelyen a koronavírus-járvány során orvosként szerzett tapasztalatairól, a védekezés és gyógyítás lehetőségeiről illetve általánosságban a vírusokról, a járványokról szólt tudományos alapossággal, de közérthető formában.
A több mint harminc érdeklődő előtt megtartott előadást Csikós Marianna könyvtárvezető nyitotta meg, előtte, illetve az előadás zárásaképpen pedig Kállai Sándor, a könyvtár munkatársa olvasta föl Körmendy Szabolcs egy elbeszélését, amely a kórházban tapasztalt emberi történeteket dolgozza föl. A Szívgyémántok gyűjtőcímmel íródott, szívszorító írásokat a cikkünk alá görgetve megtalálható dokumentumként, letöltve el is olvashatják.
Az előadás keretében dr. Körmendy Szabolcs előbb általában a vírusok mibenlétét, működését, majd a koronavírus-fertőzés tüneteit, azok kiteljesedésének általános ismertette, kitérve arra is, hogy a betegség lefolyása nagyon változatos, kiszámíthatatlan. A főorvos szólt a fő kockázati tényezőkről – elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, életkor – és ismertette a diagnosztikai lehetőségeket, bemutatva számos röntgenfelvételt, illetve a gyógyászat lehetőségeit a betegek kezelésére, köztük a gépi lélegeztetés módjait és veszélyeit.
Forrás: KALOhírek
Kalocsai COVID-statisztika
Az előadás érdekes részlete volt, amikor a főorvosa kalocsai kórházban kezelt betegekkel kapcsolatos adatokat szedte csokorba.
Ezek szerint 2020.szeptember 1-jétől 2021. november 10-éig terjedő időszakban
A statisztika csak a COVID-osztály betegeiről készült, nem tartalmazza azokat, akik gépi lélegeztetésre intenzív osztályra kerültek át.
Az elmúlt közel másfél hónapban, szeptember 1-jétől november 10-éig
Ön védett?
A szervezetünk önvédelmi mechanizmusának – benne az antitestek termelésének módja és a memóriasejtek szerepének – szemléletes bemutatása során a szakember rámutatott: sokan ringatják tévedésben magukat amiatt, hogy egészséges életmódot élő, alapbetegségektől nem sújtott, eleget mozgó, egészségesen táplálkozó, alkoholt nem fogyasztó és nem dohányzó emberként úgy tekintenek magukra, mint akinek az immunrendszere biztosan legyőzi majd a vírust. Azonban az immunrendszer működésének ismeretében nyilvánvalóvá válik, hogy a szervezet védekezéséhez szükség van a gyakori és sokoldalú igénybevételre, vagyis arra, hogy minél több kórokozóval találkozzon, és „tanulja meg” a védekezés módját a szervezet. Márpedig a ma gyakori életmód szerint sokan csupán néhány emberrel, ráadásul mindig ugyanazzal az egy-két személlyel találkoznak az emberek a munkahelyükön, így immunrendszerük az egészséges életmódjuk ellenére is edzetlen, felkészületlen a vírus támadásával szemben.
Védelmet épp emiatt csak a vakcinák jelenthetnek, amelyek hatásmechanizmusáról é fajtáiról is szólt a főorvos, kitérve arra is, hogy maga a vakcináció mint a betegségek elleni védőeszköz több mint kétszáz éve áll rendelkezésre. Cáfolta ugyanakkor, hogy a vakcinák beépülnének az emberi DNS-be, ugyanakkor egyes kórokozók képesek módosítani a génállományt, ezzel később daganatos betegséget okozva.
A fertőzés terjedését azonban hatékonyan hátráltatja a maszkviselés is, amire mindenkit bíztatott Körmendy Szabolcs.
A helyzet komoly
A koronavírus-járvány a halálozási adtok alapján az eddigi nagy járványok sorában jelenleg a hatodik, és még nincsen vége. Pestis, influenza, és tífusz-járványok előzik meg.
Nem szükséges összeesküvés ahhoz, hogy egy ilyen járvány megtizedelje az emberiséget, hiszen bő száz évvel ezelőtt a spanyolnátha is spontán ütötte föl a fejét. Szerencsére elég ritkán történnek ilyen járványok ahhoz, hogy ne legyünk hozzászokva, ezért nehéz intellektuálisan feldolgozni a jelenleg mindnyájunkat érintő léthelyzetet.
Körmendy Szabolcs a lakosság körében terjedő tévhitekről is szólt.
Ilyen például, hogy
Zárásképp szubjektív gondolatokat fogalmazott meg az COVID-osztály főorvosa. Ilyen volt, hogy a pandémiának már a negyedik hullámát jegyzik, azonban a frontvonalban a második és harmadik hullám közt nem is lehetett különbséget tenni, annyira egybeértek.
Körmendy Szabolcs beszámolt az egészségügyi dolgozók és a munkájukat segítő személyzetre nehezedő lelki megterhelésről, hiszen gyakran ismerősök szenvedését és halálát kellett végignézniük. De ugyanilyen nehéz az a helyzet is, amikor döntést kell hozni arról, hogy kit tegyenek gépre és kit ne.
Forrás: KALOhírek
De nagy a fizikai terhelés is, hiszen talpig védőöltözetben sokszor a legalapvetőbb biológiai szükségletek háttérbe szorításával kell állni a sarat. Ilyen körülmények közt különösen fölértékelődik az a társadalmi megbecsülés és személyes hála, amelynek számtalan megnyilvánulásával találkoznak az egészségügy dolgozói.
A kiélezett élethelyzetben tevékenykedő orvos empatikus érzelmeit, megható, esetenként felemelő, máskor keserű tapasztalatait két novellájában is igyekezett érzékeltetni Körmendy Szabolcs. Közülük a második felolvasása után kérdésekre is válaszolt a szakember, amiben az előadást érdeklődéssel hallgató dr. Tamás Csaba szívsebész főorvos is segítségére volt.
Forrás: KALOhírek
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.