A dusnoki József Attila Művelődési Házban december 2-án, telt házas nézőtér mellett, öt tamburazenekar közreműködésével rendezték meg a IV. Tamburafesztivált. Kevés olyan kifejezetten a népzenében használatos hangszer van, mint a tambura, amelynek művelői Dusnokon olyan hangszeres tudásról és virtuozitásról tettek tanúbizonyságot, hogy az még a kevésbé vájt fülűeket is elkápráztatta. Aki a koncert után maradt, az hajnalig táncolhatott a dusnoki Zabavna Industrija zenekar muzsikájára.
Nem véletlen persze, hogy immár negyedik alkalommal a horvát nemzetiségűek lakta település, Dusnok hívta meg az ország legjobbjai közé tartozó tamburazenekarokat, adott helyet a találkozónak. A nemzetiségi hagyományaikat példaértékűen ápoló dusnokiak jól tudják, hogy a helyben is népszerű hangszer, a tambura elsősorban a Balkánon terjedt el, ideértve Horvátországot, Szerbiát, Boszniát, Hercegovinát és Montenegrót. A dusnokiak, a koncerten fellépő magyarországi tamburások is elsősorban ezeknek a népeknek a dalait énekelték, muzsikálták, de mint kiderült, a több évszázados együttélés eredményeként sok magyar dal is bekerült a repertoárjukba. Ám hogy az eredetiséget illetően egy kis kétség merüljön fel, vagy csak kedvességből, a zenekarok magyarul és horvátul is elénekelték, előadták ugyan azt a dalt. Természetesen úgy, hogy mindkét változatnál a délszláv előadói stílus dominált.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
Még mielőtt az egyes zenekarok produkciójáról szólnánk, talán nem haszontalan, ha a témában járatlan külső szemlélőnek is betekintést adunk, milyen tamburák vannak. A kis, közepes és nagy tambura gyakorlatilag nem más, mint a prím, basszprím és brácstambura, bár a tamburazenekar a tambura bőgővel és a harmonikával teljes. Ez utóbbi hangszer nem feltétlen kelléke a tamburazenekarnak, ha az csak pengetős hangszerekből áll össze. Az elsőként színpadra lépő budapesti Babrazenekar muzsikáját a megfellebbezhetetlen profizmus uralta, háromnegyed órás fellépésük alatt a közönség több alkalommal merülhettünk alá tamburazene vérpezsdítő dallamainak világába.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A profizmust a Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomák mellett az is igazolta, hogy a zenekar tagjai immár a harmadik éve játszanak ugyan abban a formációban. Az autentikus népzene megszólaltatásában meghatározó szerep jutott az énekes és egyben tamburabőgős Varga Veronikának, de Kollár Dániel, Pozsonyi Dávid tamburások, Babcsán Bence tamburabrácsos, Réti Benedek harmonika játéka, a szóló kiállások is hozzájárultak a stílusos, kristályosan tiszta, többszólamú zenei megszólaláshoz, előadáshoz.
A IV. Dusnoki Tamburafesztivál nem versengésről, megmérettetésről szólt, de bátran kijelenthetjük, hogy a Babra produkciója minden tekintetben országra – világra szóló, bármelyik nagyszínpadon szívesen látják az ilyen kvalitású zenekart és előadóművészeket.
A tököli Prekovac zenekar, a szerbiai Adából érkezett Pendergő tamburazenekar, a drávasztárai Bideri Drave tamburazenekar és a mohácsi Poklade tamburásai a népi hangszeres örömzenének azt a hagyományőrzésre, szórakoztatásra alapított változatát mutatták be, amely nemcsak az egyes dalok lehetőleg autentikus formában történő előadására, de a közönség szórakoztatására, hangulati változására is figyel, a közös zenélés, az egy együtteshez tartozás örömét is közvetíteti. A hálás közönség gyakran ütemes tapssal jelezte, hogy ez a törekvés célba ért, nagyra értékeli az együtteseket.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A tamburazenekarok fellépését a dusnoki Zabavna Industrija zenekar élőzenés táncháza követte, amelyen amellett hogy mindenki kitűnően szórakozhatott, a délszláv táncok alaplépéseit is elsajátíthatta.
Forrás: Zsiga Ferenc / KALOhírek
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.