Az emlékezetes Rác pünkösd, majd a Feketi búcsú után nem sokat kellett várni, hogy Dusnok újra hallasson magáról. Augusztus 19-én, hétfőn délután új helyszínen, a Lenes csárda előtti parkolóban és parkban nemzetiségi folklórműsorral, gyerek és felnőtt lovaglással, kézműves foglalkozásokkal, íjászattal, a hagyományos lecsó és szilvalekvárfőzéssel, az új kenyér megszentelésével ünnepelték az államalapítást. Az esemény csúcspontja ezúttal is a vérpezsdítő délszláv zenét autentikusan megszólaltató helyi Zabavna Industrija hajnalig tartó mulatsága volt. A mintegy 1500 fős rendezvényre Szekszárdról, Bajáról, Kalocsáról, és a környező településekről is több száz vendég érkezett.
Augusztus 20-át, Szent István király ünnepét, a keresztény magyar államalapítást, a magyar állam fennállásának emléknapját Dusnokon augusztus 19-én, hétfőn délután kezdték ünnepelni, hogy aztán keddre virradóra teljesedjen ki mindaz a vidámság, öröm, amely az új kenyérhez is kötődik.
Forrás: Zsiga Ferenc
Az új helyszín, az 51-es főút melletti Lenes csárda, az előtte lévő parkoló és park méltó helyet biztosított a 16 órakor kezdődő programoknak.
A közönség számára meghirdetett kezdési időpontban azért van egy kis hamisság, mert aki ismeri a lecsó, és különösen a hagyományos házi szilvalekvár főzési idejét, az tudja, hogy két-három óra kevés ahhoz, hogy a kitűnő, koromfekete, sűrű szilvalekvár elkészüljön.
AHOGY NAGYANYÁINK, A HAGYOMÁNYŐRZÉSÜKRŐL HÍRES DUSNOKI ASSZONYKÓRUS TAGJAI IS A SZABADBAN, HATALMAS BOGRÁCSBAN FŐZTÉK A SZILVALEKVÁRT.
Régen nem adtak hozzá cukrot, sőt, semmi mást sem, csak keverték, keverték és keverték, sok-sok órán keresztül. Mindaddig, mígnem sűrű, fekete masszává főtt a gyümölcs, amit aztán üvegekbe kitöltve, több éven keresztül lehetett fogyasztani. Ám ezért 6-8 órát is a tűz mellett kellett állni, és a keverésbe ahogy régen a család, most a dusnokiak apraja- nagyja bekapcsolódott.
Forrás: Zsiga Ferenc
Amíg a lecsó és a szilvalekvár főtt, a gyerekek a Kincskereső Egyesület szervezésében a népi játszótéren kézműves foglalkozásokon tehették próbára ügyességüket.
Aki izgalmasabbra vágyott, lőhetett íjjal, és amit senki ki nem hagyott volna, lovagolhatott önállóan, vagy a legkisebbek, félénkebbek úgy, hogy a lovarda tulajdonosa bátorító szavak mellett, kötőszáron vezette a lovat.
A lovaglás technikájának bemutatása érdekében olykor-olykor a felnőttek is nyeregbe pattantak.
A 19 órakor kezdődő ünnepi műsor a helyi hagyományőrző asszonykórus előadásával indult, a sükösdi Ripityom Néptánccsoport, majd az Igazgyöngy asszonykórus fellépésével folytatódott.
A keresztény kultúra, a keresztény ember legszentebb imádságában, a „Miatyánkban” elmaradhatatlanul imádkozzuk: „…Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma…”, de
SZÉP MAGYAR HAGYOMÁNY AZ IS, HOGY SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÜNNEPÉN AZ ATYA MEGSZENTELI ÉS MEGÁLDJA A NEMZETI SZÍNŰ SZALAGGAL ÁTKÖTÖTT ÚJ KENYERET, AMELY AZ EMBER SZÁMÁRA AZ ÉLETET, A MEGÉLHETÉST, AZ OTTHONT JELENTI.
Ezek a gondolatok világlottak ki Kis Tamás István dusnoki plébános mondanivalójából is, amikor megszentelte a három, nemzetiszínű szalaggal átkötött, kovászos új kenyeret.
A felszeletelt új kenyér jól jött a lecsó és a szilvalekvár kóstolásához, amikor az is kiderült, hogy amit a két asszonykórus tagjai a hagyományokhoz ragaszkodva főztek, az bizony fenséges a maga műfajában.
A Lenes csárda teraszára az ott feltálalt kitűnő sültkolbász, pecsenye illata csábította a közönséget, amelyhez bent a csárdában lehetett hideg italokat kapni.
Szükség is volt minderre, mert ugyan a szél lengedezett, de azért a hőmérő tartósan 28-30 fok körüli meleget mutatott.
Mire a Zabavna Industrija hangolni kezdett, a nagyparkoló a körülette lévő sátrakkal együtt dugig megtelt a már az utcabálra érkező közönséggel.
A hajnalig tartó, a dél-szláv és a magyar zenét egyaránt felvonultató mulatság végén az óra már jócskán elütötte az éjfélt, így az már augusztus 20 - án hangzott el: Isten áldd meg Magyarországot! Isten áldd meg Dusnokot, a dusnokiakat!
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.