Legális szórakozóhelynek álcázva működött a Sükösdön felszámolt bordélyház

Amint arról a június 27-én megjelent cikkünkben írtunk, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói június 20-án éjszaka a TEK bevonásával indítottak összehangolt akciót a gyanú szerint prostitúcióval összefüggő tevékenységet folytató bajai S. István és sükösdi társa ellen, akiket lakásukban őrizetbe vettek.

Ezzel párhuzamosan a sükösdi Ady Endre utcában bordélyházként működtetetett fogadóból három hölgyet állítottak elő. A trió tagjai a férfiak előzetes letartóztatásának tükrében immár több mint gyaníthatóan kulcsszereplői voltak a pasikat rács mögé juttató eseményeknek.

Még ha nem is büntetik őket, a gyanú szerint ők űzték, velük űzették az ősi mesterséget.Az illetékes nyomozási bíró az ügyészség indítványára a 61 éves bajai S. Istvánnak és 67 éves sükösdi társának előzetes letartóztatását június 23-án rendelte el. Az előzetes letartóztatást, mint a legsúlyosabb kényszerintézkedést persze nem szokás szíre - szóra elrendelni. Az általános feltételeken túl különös jogi oknak is fenn kellett állnia ahhoz, hogy a most még gyanúsítottak akár a jogerős ítéletig rács mögött maradjanak.

Ez a feltételezés még inkább megágyaz annak a cikkünk megjelenése óta tovább erősödő pánikhangulatnak, ami Baján, Kalocsán, Hajóson és a vonzáskörzetükben élő egykori kuncsaftok között ütötte fel a fejét.

Mind többen tartanak attól, hogy egyszer csak idézést kapnak a rendőrségtől és tanúként faggatják őket. Mindez könnyen meglehet, hiszen a két lekapcsolt férfi híváslistája akár évekre visszamenően rendelkezésre áll, ha hivatalosan lekérik.  

Csak az asszony meg ne tudja!

Félelemnek azonban inkább csak morális alapja van, mert ha részükről a szexuális szolgáltatás igénybe vétele nem 18 év alatti hölggyel történt, mint kuncsaftok sem szabálysértésért, sem bűncselekményért nem vonható felelősségre.

Ám térjünk vissza oda, mi is van ezzel az inkriminált „fedő” céggel?

Azt viszonylag könnyen kiderítettük, hogy a felszámolt bordélyháznak helyet adó fogadót egy az olaszból magyarra fordítva „szerelem” nevű, sükösdi székhelyű, még 1995. január 23-án, 15 ezer forint tőkével alapított betéti társaság üzemeltette. Mi több, papíron még üzemelteti, hiszen a cégnyilvántartásból a rendőrségi akció ellenére nem törölték. Más kérdés, hogy a fogadó bejáratában az van kiírva:

”Technikai okok miatt nem üzemel.”

A cég adatait böngészve, az ismerős nevet látva azonnal lejött: a betéti társaság alapító atyja nem más, mint az a jelenleg kültagként nyilvántartott bajai S. István, akit a nyomozási bíró előzetes letartóztatásba helyezett. A másik letartóztatott viszont hivatalosan nem tagja a cégnek.

Amint az adatsorokból kiviláglik: hosszú éveken át nem volt változás a társaság életében, de idén január 19.-e óta a beltag, egyben ügyvezető, egy az ötvenes évei végén járó bajai asszony.

Könnyen lehet, hogy csak papíron ő a „főnök”, ugyanis a cégnyilvántartásban, az elérhetőség címszó alatt S. István e-mail-címe szerepel.A Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság nyilvános, tehát bárki által hozzá férhető további adatai szerint az áfa-körbe tartozó, adószámmal, cégnyilvántartási számmal rendelkező társaság fő tevékenysége az „Italszolgáltatás”. A helyi iparűzési adót (kéretik a szót ezúttal eredeti jelentése szerint értelmezni) a sükösdi önkormányzatnak fizetik. A nyilvántartás arról is árulkodik, hogy a társaságnak a 2016.12.31-i pénzügyi beszámoló szerint tavaly nettó 10 millió 302 ezer forint volt az árbevétele.

Hogy a hosszú évek alatt pontosan mennyi volt az illegálisan befolyt összeg, azt valószínűleg már ezer öregasszony és legalább ennyi nyomozó sem tudja majd megmondani.

Az eset azért arra is felhívta a figyelmet, hogy kis hazánkban a prostitúcióval összefüggő tevékenységnek mennyire érdekes a jogi megítélése. Legfőbb, talán sokak által nem ismert kitétel, hogy alapesetben Magyarországon a prostitúció, más néven szexmunka a törvényi előírások betartása mellett legális.
Hazánk ebben a kérdésben az úgynevezett reglementációs modellt követi: a tevékenység szabadon folytatható, a törvény kizárólag a „holdudvart”, vagyis a szexmunkásokat kihasználókat, rajtuk élősködőket rendeli büntetni.

Ebből következik, hogy Magyarországon bordélyházat, vagy más, ilyen jellegű intézményt nem lehet üzemeltetni. Az ilyen helyek tulajdonosait, üzemeltetőit a Büntető törvénykönyv a prostitúció elősegítése tényállással fenyegeti, bizonyítottság esetén bünteti.  
Ugyanígy büntetendő a kitartottság, azaz a „futtatói”, más néven strici jellegű magatartás, vagy a kerítés. Utóbbi annak a személynek a cselekménye, aki a szexmunkás részére maga szerzi a vendégeket.

A büntetési tételek attól függően nagy szórást mutatnak, hogy prostitúció elősegítéséről, kitartottságról vagy kerítésről beszélünk. Aztán még ott vannak a minősített esetek, mint például a bűnszövetkezetben, üzletszerűen, 18 év alatti személy sérelmére megvalósuló bűncselekmény.

Egy valami azonban közös: a Btk. kétszázzal kezdődő paragrafusai között: csak úgy röpködnek a súlyos évek, az egy évtől öt évig, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel való fenyegetések.

Ám az európai jogi normákkal összefüggésben mindez csak azokra nézve veszélyes, akik a szexmunkásokon gazdagodnak, rajtuk élősködnek.