A Dunán kilenc, a Tiszán tizenhárom, a Balatonon egy jégtörő áll készenlétben a lehetséges jégkárok elleni védekezés érdekében - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság.
DECEMBER 15-ÉTŐL ORSZGOSAN A VÍZÜGY 23 JÉGTÖRŐJE VÁRJA, HOGY MUNKÁBA ÁLLJON.
Minden évben december 15-étől a vízügy huszonhárom jégtörő hajója a kijelölt állomáshelyén várja, hogy szükség esetén munkába álljon.
A KÉSZENLÉTI ÁLLAPOT - AZ IDŐJÁRÁS FÜGGVÉNYÉBEN - LEGKÉSŐBB MÁRCIUS 1-JÉN (JÉGTÖRŐ MÁTYÁS UTÁNI HÉT) ZÁRUL
- közölték.
A vízügy szakembereinek fel kell készülniük a folyókon kialakuló jégzajlásra, ami bár természetes jelenség, meglehetősen kiszámíthatatlan és hatalmas károkat okozhat. A jég miatt sokkal gyorsabban és magasabbra emelkedhet a vízszint, mint a nyári árvizek esetén. A Kárpát-medencei gátszakadások legalább harmadáért a jeges ár a felelős. Az éghajlatváltozás miatt ráadásul korábban nem látott, szélsőséges időjárási viszonyok is kialakulhatnak - áll a közleményben.
VÍZÜGYI SZAKEMBEREK, ROBBANTÓMESTEREK, ÉS HAJÓSKAPITÁNYOK SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRE VAN SZÜKSÉG A JÉGTÖRÉS SORÁN.
A szakmai értékelés szerint a jégveszély elleni védekezés különleges, a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felkészültséget követel, széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, a mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek mellett nagy feladat hárul a robbantómesterekre, hajóskapitányokra. A jeges árvizek ritkák, de rendkívül veszélyesek, megelőzésük és a jég biztonságos levezetése elsősorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el.
Jelenleg hat hajóból áll a bajai jégtörő flotta.
Bővebben a bajai jégtörő hajókról itt olvashatnak!
Forrás: Amve.hu
A Fókuszban Podcast most megjelent adásában a nemrégiben megalapított Magyar Civil Hálóról beszélgetünk az országos hálózat elnökével, Petneházy Dáviddal és elnökségi tagjával, Szigeti Tamással. A beszélgetés második felében Scherer Erzsébet, a Magyar Vidék- és Térségfejlesztési Alapítvány ösztöndíjasa mesél céljairól.