Hétfő délután négy órai kezdettel tartott Lázárinfó Expressz utcafórumot Font Sándor országgyűlési képviselő, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje meghívására Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az uszoda parkolójában tartott utcafórumon fölmerült témák közt országos jelentőségű kérdések mellett helyi témák, így az elmúlt időszak eredményei mellett az uszoda felújításának ügye, a Szent László hídnak, illetve tágabb értelemben a közlekedés fejlesztésének irányai és ezek térségünk fejlődésében játszott szerepe, a Földhivatal műemlék épületének küszöbön álló felújítása, valamint a Szentháromság tér rekonstrukciójával kapcsolatos problémák, benne a főutcát a Kossuth Lajos utcával összekötő út létesítésének elhúzódása, illetve annak okai is szóba kerültek. E cikkünkben ezeket mazsolázzuk ki a bő egyórás fórumon elhangzottak közül.
Korábban önálló cikkben számoltunk be az 51-es út régóta esedékes rekonstrukciójával kapcsolatban elmondottakról, és szintén önálló cikkben foglalkozunk az egészségügyi ellátással és a Szent Kereszt Kórház, benne a ’D’ épület jövőjével kapcsolatban elhangzottakkal, és külön cikkünk készül a fórumon körbejárt, országos jelentőségű témákkal.
A megépült Duna-hídról
Font Sándor úgy nyilatkozott, az elmúlt négy évből arra a legbüszkébb, hiszen az nem csak ebben a négy év legnagyobb eredménye, hiszen egy ilyen városnak 50-100 évente adódik olyan lehetősége, amely ennyire átformálhatja az életét, azzal, hogy az M6-oson keresztül bekapcsolja a térséget a gyorsforgalmi úthálózatba.
Lázár János némi keserűséggel jegyezte meg, hogy ennek ellenére a korábbi, a Fidesz-KDNP színeiben újra indult polgármester a híd átadás után nem sokkal nem kapta meg a választás megnyeréséhez szükséges számú szavazatot. Amint fogalmazott: ebből is látszik, hogy „a hála nem politikai kategória”.
Később egy a balliberális médiában, ellenzéki közbeszédben „sehová se vezető”, „fölösleges” hídként jellemzett folyami átkelő értelmét firtató kérdésre adott válaszban a miniszter elmondta:
Magyarországon azért fizetünk az áramért 35 Ft-ot kilowattóránként, mert a magyar áram szükséglet 50 százalékát előállító Paksi Atomerőmű olcsón termel áramot, ezért az az érdekünk, hogy a kapacitást fönntartsuk és lehetőség szerint bővítsük.
Font Sándor volt az, aki megértette velem, hogy nemcsak a Duna túlsó oldalán, hanem ezen az oldalán is van jelentősége a Paksi Atomerőműnek, ezért épült meg a kalocsai híd, hogy a környékbeliek számára munkalehetőséget és átjárási lehetőséget biztosítson hogy a paksi atomerőmű mostani és jövőbeni bővítéseihez be tudjanak kapcsolódni a Bács-Kiskun megyében élő polgártársak is.”
A miniszter hozzátette: a Paksi Atomerőműben olyan magas keressetek vannak, amit az egész Tolna vármegyei bérszínvonalat megemelik, és ez így lesz a jövőben.
A Dunán nagyon sok hidat kellene még építeni, mert az a lényeg hogy minél több helyen minél sűrűbben összekössük a két partot és ezzel gazdasági lehetőséget biztosítsunk ahol híd épül, autópálya épül, ahol autóút-korszerűsítés van, ott gazdasági fejlődés is van.”
A miniszter ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy az elmúlt 20 évben Kalocsa magára találása, hogy megtalálja az új szerepét és lehetőségeit ebben a térségben, kevésbé haladt előre mást településekhez, de a jövőre nézve kijelentette:
Bárhogy is alakuljon a választás mindkettőnkre, Font Sándorra és rám is számíthat Kalocsa. (…) akár kormányon leszünk, akár ellenzékben, szeretnénk Kalocsa számára is fölkínálni egy perspektívát egy lehetőséget a fejlődésre, hogy mint járási székhely és regionális kiscentrum előre tudjon lépni. (…) Egy település akkor lehet erős, ha van egy erős parlamenti képviselő, és sikerül a helyieknek egymással abban megállapodást kötni, hogy mi legyen a település sorsa és ahhoz kell forrásokat teremteni. Nem kell semmiféle elismerő szó még köszöntsem nekünk ez volt a kötelességünk. Mi megpróbálunk mindenki számára lehetőséget teremteni”
A további elért eredményekről Font Sándor fölidézte: a kicsikre gondolva megépült az új óvoda, a Lurkópalota, és két 60 millió forintos játszótér.
Hozzátette: most is
4,3 MILLIÁRD FORINT MEGNYERT PÁLYÁZAT VÁR MEGVALÓSÍTÁSRA, AMIT AZ ELŐZŐ, FIDESZES VÁROSVEZETÉS NYERT MEG.
Ebből az uszoda egy milliárd forintos fejlesztést nyert el.
Az egy más dolog, hogy polgármester úr másfél év óta nem tudta aláírni a megállapodást a minisztériummal de most, a múlt hónapban végre megtörtént. Azt várjuk, hogy most mintegy másfél éves procedúra után mikor kerül sor végre a fizikai építkezésre. Az uszodának a [idő előtti] bezárása teljesen felesleges volt.”
Munkahelyteremtés
Egy kérdező a fiatalok munkalehetőségeiről kérdezte a minisztert, arról, hogy ha most a Fidesz megnyeri a választást, akkor mennyi esély lesz a fiataloknak arra, hogy munkát találjanak.
Elmondta:
Engem tavaly nyáron küldtek el a munkahelyemről létszám leépítés miatt, a filippinókat viszont ötszáz-ezresével veszik föl, Ezért ki kellett mennem külföldre dolgozni, mert Magyarországon már annyira reménytelen a helyzet, hogy nem találok munkát.”
A miniszter válaszában rámutatott a közlekedésfejlesztésnek a munkahelyteremtésre és a bérviszonyokra gyakorolt hatására, példaként hozva föl az M5-ös melletti települések fejlődését.
Nézzék meg, ahogy az M5-östől akár nyugati akár keleti irányba [távolodva] úgy csökken a jövedelem is. Ha egy térképet csinálnánk arról, hogy melyik járásban mennyit keresnek az emberek, akkor a jobban infrastruktúrált járásokban többet keresnek.”
Rámutatott a képzettség és a munkaerőpiaci helyzet közti szoros összefüggésre is, mondván ebben a járásban e téren még óriási potenciál van: Kalocsán 45-48% körüli a középiskolai végzettségűek aránya, és mintegy 30% az alapfokú végzettségűek aránya. Első lépésben a középfokú végzettségűek arányát növelve lehet emelni a kereseteket. Ahol a középfokú végzettségűek aránya 50% fölé megy, ott a keresetek megnövekednek.
Nem tudom, hogy a hölgy hol jelentkezett, és nyilván nem a BYD autógyárban fog dolgozni, de én azt tapasztalom, hogy Magyarországon inkább hiány van a jól fölkészült, jó minőségű, dolgozni akaró munkaerőből, minthogy többlett lenne.”
Hozzátette: kevés olyan fiatallal találkozott, aki a munkahelykínálat hiánya miatt nem tudott elhelyezkedni, de az lehet, hogy a munkaerő piac nem biztosít megfelelő bért. De a vállalkozók ebben a városban is jó munkaerőt keres.
A jövedelmi viszonyokat illető tendenciákról Lázár János úgy fogalmazott:
Mindig a tendenciát kell nézni. Önnek nem biztos, hogy ez jó válasz, 72.000 Ft volt a minimálbér, most több mint 322 ezer forint, és ezer euróra akarjuk fölnyomni a minimálbért és bruttó egymillióra az átlagkeresetet. Ma Budapesten átlagosan bruttó 900 ezret keresnek az emberek, Bács-Kiskun megyében pedig bruttó 600-650 ezer forint között van a fizetés. Ez a 16 év mérlege.” Részben ide tartozott, de országos jelentőségű a Fidesz-KDNP fiataloknak tett ajánlata, amelyről a országos ügyeket érintő, önálló cikkben számolunk be.
Főtér, belvárosi átkötő út
Egy lakossági kérdés a Szentháromság-tér rekonstrukciójára, illetve az azon korábban átvezető út kiváltására irányult.
A kérdező fölidézte: 2021 decemberében a Parlament megszavazta, hogy a teret a 100 évre odaadják az egyház használatába, Orbán Viktor a hotelt is átadta az érsekségnek, mellé egymilliárdot a felújítására. Az utat lezárták, így 2019 óta nem lehet a kórháztól a Foktői út felé szokásos úton átmenni. Nagyon sok embert érint ez, akiknek mindenféle zegzugos utakon kell közlekedniük, és ez továbbra sincs megoldva, holott állítólag lett volna rá megoldás.
A kérdező úgy vélte, a korábbi Fidesz-KDNP-s polgármestert valószínűleg épp ezért nem választották meg újra.
A főtér föltúrása, vagy átalakítása nem a kalocsaiak ellenében akart készülni, legalábbis a mi támogató célunk nem ez volt, hanem az, hogy a várost megerősítse, és az érsekség és a katolikus egyház kihasználatlan épületegyüttesének turisztikai vonzerejét jelentős mértékben növelje”
– jelentette ki Lázár János, ugyanakkor azt is hozzátette: az, hogy a helyi megvalósítás úgy alakult-e, ahogy a helyiek akarták, az egy teljesen más kérdés.
Hogyha a beruházást úgy akarják folytatni hogy a térrekonstrukció, térrehabilitáció után a közlekedést át kell szervezni, akkor tegye meg az új önkormányzat a kezdeményezését, ami olyan gyorsan nem halad, mert 2024 óta van új önkormányzat most meg 2026-ban vagyunk, és ha jól értem, azt a négymilliárd forintot se sikerült még elkölteni, amit fejlesztésre biztosított a közösség. Tehát eddig semmi nem történt még a 24-es választások óta, úgy, hogy nem a Fidesz van hatalmon [a városban] és nem a Fidesznek van többsége.”
A miniszter azt javasolta, ezért érdemes a helyi városházán is megkérdezni, hogy ott hogyan haladnak előre a dolgok.
Ami a saját tárcáját illeti, azt a szomorú hírt közölte:
„ARRÓL NEM TUDOK, HOGY A 2026-OS KÖLTSÉGVETÉSBE EZ AZ ELKERÜLŐ ÚT BEKERÜLT VOLNA”
A képet Font Sándor azzal árnyalta:
„ELŐSZÖR IS TISZTÁZZUK, BÁLINT JÓZSEF BALOLDALI POLGÁRMESTER IDEJÉN DÖNTÖTT AZ ÖNKORMÁNYZAT ARRÓL, HOGY A FŐTERET LE FOGJÁK ZÁRNI.”
De rámutatott a változások előnyös oldalára is:
Az Alföldön egyetlenegy kisváros lesz, amelynek szerencsére vissza lehet állítani a barokk főterét, nincs több ilyen. Óriási szerencsénk van, minden épület ott van.”
Hol akadt el?
Arról, hogy hol akadt el az átvezető út kiváltásnak az ügye, Font Sándor elmondta:
2024 májusában volt az utolsó egyeztetés az ÉKM-mel, hogy a megszűnt átvezető út helyett milyen alternatív kiváltó utat lehet megtervezni. Nyolcszor egyeztettünk Filvig Gézával a minisztériumban. Mindenben megegyeztünk. Az érsekség átadta az új nyomvonalon szükséges érseki területet is. A jelenlegi polgármester már akkor tiltakozott ellene, és azt mondta, hogy ő, ha a polgármester lesz, akkor kettő hét alatt megoldja ezt az átvezető út problémáját.”
Hogy dr. Bagó Zoltán szándéka mennyire vált valóra, Font Sándor így fogalmazott
Most lekérdeztem a minisztériumot. 2024 májusában a mi küldöttségünk volt az utolsó, aki érdemben egyeztetett az alternatív kiváltó út nyomvonaláról, arról, hogy ezt milyen költségből, hogyan lehet megvalósítani. Azóta, közel két éve senki telefonon, e-mailen vagy személyesen nem kereste az Építési Közlekedési Minisztériumot, hogy ezt a problémát megoldják. Kérem a címzettet, Bagó Zoltánt megkeresni az ügyben!”
Az átkötő út kérdésköréra adott válaszát Lázár János azzal zárta le:
Nem biztos, hogy mindenkit érdekel a katolikus egyház, és nem biztos, hogy mindenkinek fontos a főtér rekonstrukciója, mert van, akinek fontosabban gyors átjárhatóság. velük szemben is megértőnek kell lenni.” A miniszter azt ígérte:
„HA A POLGÁRMESTER MEGKERES ENGEM, ÉS ÉN MÉG HIVATALBAN LESZEK, AKKOR ÁLLOK A POLGÁRMESTER RENDELKEZÉSÉRE, ANNAK ELLENÉRE HOGY NEM ÉRTÜNK EGYET. SÁNDOR KÖZÖS MŰKÖDÉSÉVEL BIZTOS MEG FOGJUK TARTANI EBBEN AZ ÜGYBEN A KÖZÖS MEGOLDÁST”
Mert a végén mindannyian magyarok vagyunk, és az az érdek, hogy Kalocsának jobb legyen. Tehát számíthatnak ránk ennek a problémának a megoldásában, annak ellene is, hogy politikailag különböző gyékényen árulunk.”
Megújul a Földhivatal
Érintőlegesen kapcsolódik a Szentháromság tér felújításához a Kalocsa Járási Földhivatal felújításának ügye, amellyel kapcsolatban Font Sándor konkrét bejelentést tett:
A FÖLDHIVATAL FELÚJÍTÁSÁNAK KIVITELEZÉSÉRE ÁPRILIS 26-ÁN MÁR NYERTES KIVITELEZŐT SZERETNE HIRDETNI A VÁRMEGYEI KORMÁNYHIVATAL, AKINEK A KEZÉBEN VAN A TELJES FELÚJÍTÁS.
A FELÚJÍTÁST LEHETŐVÉ TEVŐ DÖNTÉS DECEMBERBEN SZÜLETETT MEG, A MELLÉ A SZÜKSÉGES FORRÁST IS MELLÉRENDELTÉK.
A Fókuszban Podcast választási különkiadásába térségünk összes képviselőjelöltje meghívást kapott, négyen elfogadták meghívásunkat. Vendégünk volt (betűrendben): Font Sándor, Kókai Katalin, Kőszegi Mihály és Szabó Patrik.