Mit hoz térségünknek a Budapest-Belgrád vasútvonal? – Már elindult a teherforgalom, hamarosan a személyszállítás is indul

Múlt szerdán, február 25-én Kiskőrösön tartott nem sajtónyilvános fórumot térségünk országgyűlési képviselője, a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje. Előtte azonban vendégével, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közös doorstep sajtótájékoztatón a hazai médiavilág széles skáláját felvonultató sajtó minden kérdésére válaszoltak. Több kérdés az új Budapest-Belgrád vasútvonallal volt kapcsolatos, így egy kérdés a finanszírozásra irányult, portálunk pedig a vasútvonalnak a térségünkben élők számára nyújtott lehetőségeiről kérdezte a képviselőt.

Portálunk azt kérdezte, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése kapcsán van-e arra szándék, hogy a Kalocsa-Kiskőrös vasútvonalat esetleg újra személyszállításra is használják, illetve, ha nem, akkor kialakul-e itt Kiskőrösön egy olyan intermodális csomópont, ahol autóbusz közlekedést hozzáigazítják menetrendileg a vasúti menetrendhez.

Font Sándor akkor még jövő időben szólt arról, hogy a Budapest-Belgrád vonalon egy próbajárattal február 27-én elindult a teherszállítás. A próbaüzem már korábban megtörtént, és bemutatták a vonalon majdan közlekedő, kínai gyártmányú vonatokat is.
A személyszállítás megindításának az időpontja még nem végleges, „mozgó dátum, hogy pontosan mikor indul majd a személyszállítás” – mondta a képviselő, aki az itt élők számára remek hírt közölt:

A NEMZETKÖZI VONAT IS MEG FOG ÁLLNI KISKŐRÖSÖN.

A Kiskőrös-Kalocsa szárnyvonal újraindításával kapcsolatban fölidézte: azt 2008-ban, az MSZP-SZDSZ kormányzat idején Gyurcsány Ferenc Kormánya bezárta, azóta pedig csak teherszállításra nyitották meg újra, és nincs tudomása arról, hogy a kalocsai szárnyvonalon most újraindítanák a személyszállítást.

Ellenben jelenleg egy kézben összpontosul a MÁV és a Volán, így a két közlekedési mód közti kapcsolat megteremtése is egyszerűbb.
Ennek érdekében

A VOLÁN MENETRENDJEIT ÚGY MÓDOSÍTJÁK, HOGY A „RÁHORDÁST” AUTÓBUSSZAL BIZTOSÍTSÁK AZOKRÓL A TELEPÜLÉSEKRŐL, AHOL NINCS VASÚTI NYOMVONAL, ILLETVE VASÚTI SZEMÉLYKÖZLEKEDÉS.

A járatsűrűségről Font Sándor azt közölte:

Minden órában fog Budapest felé is menni személyvonat, és dél felé is, és ehhez kapcsolódik még a naponta 8 pár nemzetközi vonat, tehát egy rendkívül sűrű személyvonat közlekedés fog itt elindulni.”
Alig várjuk!

Nemzetközi kapcsolatok, feszültségek

Egy kérdés az ukrajnai fejlemények, az energiahordozók szállításának leállításával kapcsolatban arra irányult, hogy egy esetleges szerbiai politikai átrendeződés esetén fenyegeti-e veszély a Budapest-Belgrád vasútvonal működtetését, illetve van-e forgatókönyv arra az esetre, ha uniós nyomásra le akarnák állítani az vasútvonalon távol-keletről érkező tranzitot.
Szijjártó Péter úgy válaszolt, azért nem gondolja, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal működését bármi kockáztatná, mert kormányzati szerepvállalástól függetlenül

egyértelmű szerb és egyértelmű magyar érdek, hogy Magyarország és Szerbia között az összeköttetések minél sűrűbbek legyenek, minél gyorsabbak legyenek és minél több területen létrejöjjenek.”
A miniszter rámutatott: a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése nyomán

A RADIKÁLISAN LECSÖKKENŐ SZÁLLÍTÁSI IDŐ BUDAPEST ÉS BELGRÁD KÖZÖTT MÉG INKÁBB ÖSSZEKÖT MINKET.

Szerbia az egyik legfontosabb együttműködő partnere Magyarországnak, nemcsak politikailag, hanem gazdaság és a kereskedelem tekintetében is, így azt gondolom, hogyha van olyan szituáció, ami mindkét fél számára pozitívumokat hoz, akkor ez egy ilyen együttműködés”
– jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: nem lát okot arra, hogy az ezen a vasútvonalon folyó forgalmat akár Magyarországon, akár Szerbiában bárki leállítaná.

Az egy más kérdés, hogy Brüsszel nem nézi jó szemmel a távol-keleti térségekkel való kereskedelmet, ennek ellenére mindannyian csinálják. Tehát a nyugat-európai országok elképesztő versenyt folytatnak azért, hogy kínai beruházásokat nyerjenek egyrészt, másrészt pedig, hogy Kínával minél nagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolítsanak le.”

A miniszter ezért úgy vélekedett, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal stratégiai fontossága a jövőben még csak növekedni fog.

Nukleáris együttműködések

Portálunk ennek kapcsán a külügyminisztert Szerbiának a Paks II. projektben való esetleges szerepvállalásáról kérdezte, miután sajtóhírek szerint déli szomszédunk az őket hosszú ideig sújtó nukleáris moratórium lejárta után a know-how elsajátítása miatt venne részt az erőműépítésben.

Mi nem vagyunk ellene, (…) ez kizárólag az orosz fővállalkozó hatáskörébe tartozik”
mondta a miniszter, majd kifejtette: az erőmű építése kapcsán számos országgal együttműködünk.

Jönnek ide is az építkezés figyelni, és megyünk mi is, mennek a mi szakembereink is más országokban nukleáris beruházásokat tanulmányozni. A nukleáris világ, vagy nukleáris energia világa, a nukleáris ipar világa még mindig magában hordozza a józan ész lehetőségét”
– mondta a miniszter, hozzátéve:

Ahogyan a németek, a franciák és az oroszok együttműködnek a paksi atomerőmű építésénél, az egy egészen más képet fest a jövő normális működésének lehetőségéről, mint az egyéb ügyek.”Az erőmű építése kapcsán az egyre többször emlegetett kis moduláris erőművek esetleges létesítéséről és az ezt övező nemzetközi együttműködésekről is kérdeztük a minisztert, aki válaszában kijelentette: a kis moduláris erőművi technológiák magyarországi használatáról az amerikaiakkal folynak egyeztetések jelenleg.

Rubio külügyminiszter magyarországi látogatásakor a múlt héten erről egy megállapodást is aláírtunk. Több amerikai vállalattal zajlanak egyeztetések e témában, más ország képviselőivel erről nem egyeztetünk.”A finanszírozásról

Egy másik kérdés a Budapest-Belgrád vonal építésének finanszírozására vonatkozott.
A beruházásra mintegy 450 milliárdnyi hitelt vett föl a Magyar Állam, aminek kapcsán a kérdező azt firtatta, hogy ha kommunikációra és stadionokra van pénz, akkor erre miért kellett ilyen összegű hitelt fölvenni, és mennyit kell a magyar adófizetőknek visszafizetni.
A miniszter válasza szerint ezt a nagy infrastrukturális fejlesztést „így érte meg a legjobban megcsinálni”.

Ennél jobb feltételű hitelt erre a projektre felvenni nem lehetett, így lehetett legjobban, legjobb finanszírozási körülményekkel ezt a projektet megcsinálni. Minden pénzügyi szakember, aki ezzel foglalkozott, ezt az álláspontot foglalta el, ezt nem volt okunk megkérdőjelezni, minden más hitellehetőség ennél csak drágább lett volna”
– fejtette ki Szijjártó Péter.

Külső borítókép: Facebook / Építési és Közlekedési Minisztérium