A Gyöngyösbokrétától a Bokréta Néptánc Egyesületig

Magóné Tóth Gyöngyi köszöntötte a szépszámú érdeklődőt, majd megköszönte az elődöknek hogy:

50 évvel ezelőtt alapítottak egy együttest, a Kalocsai Népi Együttest, melynek azt hiszem nagy része van abban, hogy a kalocsai tánc, a kalocsai népművészet, a kalocsai pingálás Hungarikum  lett, és a Szellemi Kulturális  Örökség  Nemzeti Jegyzékébe az első etapban került fel.Perity István nyugalmazott népművelőnek és segítőinek –Asperján Istvánné, Kónyáné Matos Márta, Kónya György, Matos László, Zsombori Zsuzsa- a kiállítás megrendezésében végzett munkájukat méltatta, majd felkérte Vörös Andrást az akkori Művelődési Központ és Ifjúsági Ház igazgatóját, aki ott volt a kezdeteknél, aki kísérte és szervezte az eseményeket, hogy nyissa meg a kiállítást.

Az egykori igazgató, Ady Endre: A Kalota partján című versével idézte fel azt a sokféle színt, mely a kalocsai ruhákban fellelhető:

Mennyi szín, mennyi szín, mennyi kedves
És tarkaságban annyi nyugalom
És fehér és piros és virító sárga,
Izgató kék és harcos barna szín."

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

Majd felidézte azokat az éveket, melyek az együttes és az igazgató életében is emlékezetesek voltak.
Beszéde végén a jövőről:

A magam részéről, igazgatásom idejére eső, 70-es 80-as éveket az együttes fénykorának tekintem… Remélem és kívánom, hogy az új feltétel rendszer a szervezeti keretek között újabb fénykorok elé nézzünk. Hogy ez a remény teljesüljön, -tapasztalatból mondom- sokak közvetlen munkájára, összefogásra, áldozatvállalásra lesz szükség a jövőben is.S hogy tényleg a fesztivál megnyitója legyen az esemény Cselik Mária és Tóth József tánccal szórakoztatta a megjelenteket.

Képgaléria megtekintése (13 db kép)

A tánc után Dr. Kovács Istvánné, emléklappal köszönte meg Perity Istvánnak a munkáját.