Petőfi kedvencei– Zenés irodalmi esttel egybekötött vacsora volt a Pilvaxban

A Viski Károly Múzeum szervezésében október 27-én, pénteken délután öt órai kezdettel a múzeum udvarán néhai Szabó Ferenc jelképes sírjánál, a Petőfinek tulajdonított  sírverset hordozó sírkő előtt tartott megemlékezésen köszöntőt mondott dr. Filvig Géza polgármester és dr. Filus Erika, a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum múzeumigazgatója mondott megemlékező beszédet.

Romsics Imre fölidézte a sírkő és sírvers történetét, amelyről a sírkő átadása kapcsán részletesebben is írtunk. A múzeumigazgató emlékeztetett, hogy a sírvers eredetével kapcsolatban az irodalomtörténeti szakmában kétségek is megfogalmazódtak. Ugyanakkor Szabó Ferenc halálának körülményei és Petőfi költészetéhez való erős kötődése pontosan adatolhatóak, ahogyan az is, hogy Petőfi verseskötetének első kalocsai terjesztője volt.

Képgaléria megtekintése (17 db kép)

Dr. Filus Erika bevallotta, hogy maga is a kétkedők táborához tartozott a sírvers eredetével kapcsolatban, ugyanakkor elismeréssel szólt Romsics Imre levéltári kutatásairól, valamint a múzeum munkatársainak a sírkő megfelelően kialakított emlékhelyen történő elhelyezéséért végzett munkájáról.

A továbbiakban Balogh Csaba „Sírvers rendelésre” című, a sírvers keletkezésének egy lehetséges történetét elbeszélő színjátékát a kalocsai Thalia Társulat adta elő. Az ősbemutatót követően megkoszorúzták a jelképes sírt, majd forralt borral és pogácsával kínálták a megjelenteket.

„Zenés irodalmi vacsora” a Pilvaxban

Ezt követően a Pilvax Hotel különtermében dr. Hermann Zoltán egyetemi docens előadása kezdődött mintegy harminc érdeklődő előtt, Énekelt Petőfi-versek a XIX. Században címmel.
Hermann Zoltán gyermekéveit városunkban töltötte, a Szent (akkor: I.) István Gimnáziumban érettségizett. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Magyar nyelv-, Irodalom és Kultúratudományi Intézete Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének habilitált egyetemi docense.

Az előadás rengeteg irodalmi érdekességet, anekdotát vonultatott föl, megrajzolva a költő korát és az akkori kulturális közéletet is. Meghökkentő, hogy már a kortárs időkben, és a szabadságharc utáni évtizedekben is népdalként énekelték Petőfi több versét, amelyek ugyanakkor nagyon is műdalok voltak, olyan zeneszerzőkkel, mint például a szózat zenéjét is szerző Egressy Béni, vagy Petőfi barátja, a szintén költőóriás Arany János. Igen, a Toldi – és sok más remekmű szerzője – nem csak az irodalomban jeleskedett, hanem zenélt is, gitárját szinte mindenhová magával vitte, és Petőfi több versét is megzenésítette.
Hasonlóképpen az előadóhoz, aki szintén kiválóan gitározik, és nagyon szépen énekel, így saját énekét gitárral kísérve mutathatta be a köré kerített anekdotákkal kultúrtörténeti közegébe helyezett Petőfi-dalokat, igazán emlékezetessé téve hallgatósága számára az estét.

Mindemellé a nem nagyétkű, de ínyenc költő „kedvenceiből” összeállított vacsora társult.
Pontos adataink ugyan nincsenek, de mégis sok információ áll rendelkezésre Petőfi étkezési szokásairól, az általa kedvelt ételekről és az inkább elkerült fogásairól – ezek figyelembevételével állították össze az ételsort.

A menüben kocsonya, húsleves gazdagon, hagymás rostélyos házi serpenyős burgonyával, vegyes vágott savanyúság, deákkenyér vaníliaöntettel, bor és kávé szerepelt.

Képgaléria megtekintése (17 db kép)