A kalocsai zsidóság elhurcolásának 71. évfordulójára emlékeztek

A Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola műsora Boros Kinga 11.A osztályos tanuló Radnóti Miklós: Tajtékos éj című versének előadásával vette kezdetét, majd az iskola pedagógusai Szabó Zita és Herczeg-Magó Marianna idézték fel a történelmi tényeket.

A megemlékezés ünnepi szónoka, dr. Magóné Tóth Gyöngyi, a Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár intézményvezetője volt, aki a Lázár család történetén keresztül állított emléket a zsidó közösség tagjainak.

Képgaléria megtekintése (28 db kép)

„A Lázár család nagyon ismert volt Kalocsán. Lázár Gábor 1856-ban született és 1934-ben halt meg. Órás és ékszerész volt. Ő már nem érte meg a holokausztot. Felesége, Weitzner Katalin azonban 88 évesen volt kénytelen elviselni a gettósítás, majd a deportálás borzalmait. Auschwitzban halt meg 1944-ben.
A házaspárnak három fia és egy leánya született. Lázár Sándor folytatta édesapja mesterségét, órás és ékszerész lett. Üzlete a Szent István úton, a mai mozi épületében volt. Feleségül vette Kandel Ellát. Egy kislányuk, született, Györgyike. Az anya és akkor 16 éves leánya, Györgyike elpusztultak Auschwitz poklában. A férjet egy keresztény ékszerész feljelentése alapján bebörtönözték. A nyilasok nem kerestek a börtönben zsidókat. Ennek köszönhette a túlélését.

Az egyetlen leány, Lázár Szerén Budapesten élt férjével és sérülten született kisgyermekével. Miután a gyermek meghalt, s férjét is megölték a nácik, Szerén asszony öngyilkos lett.
Lázár László, az 1897-ben született fiú Budapestre nősült. 1944-ben a nyilasok több társával együtt a Dunába lőtték. Túlélte, kiúszott a partra. A II. világháború után befejezte mérnöki tanulmányait, és kiszökött az országból. Uruguay fővárosában, Montevideo-ban halt meg 1984-ben.

Képgaléria megtekintése (28 db kép)

A legismertebb fiú Kalocsán Lázár Miklós volt. Az I. világháborúban századosi rangig vitte, tagja volt Horthy tiszti századának. A háború után jogi karriert fut be. A kalocsai Ügyvédi kamara elnöke lett, s egyetlen zsidó tagja a kalocsai Tiszti kaszinónak. Virilisként 1942-ig a kalocsai képviselőtestület tagja. Felségül vette Dénes Ilonát, s 1926-ban megszületett fia, Gyuri. A kalocsai zsidó hitközség elnöke volt. Elmenekülhetett volna, de nem akarta elhagyni a zsidó közösséget. Ő lett a gettósítás idején az öttagú zsidó tanács elnöke. Mentessége 1944. június 18-án még megvédte a deportálástól, de augusztusban őt is elhurcolták családjával együtt. Felesége 1944. 07. 15-én pusztult el Auschwitzban. Őt átvitték Dachauba, itt érte meg a felszabadulást. Ezután egy évet kórházban töltött, majd 1946-ban visszatért Kalocsára. Újra nősült, feleségül vette özv. Kertész Istvánné szül. Neuwirth Ibolyát. Újra elindította ügyvédi praxisát. Grósz érsek ügyvédje lett. Gyanússá vált kommunista rendszer szemében, ezért 1950 elején először az Andrássy út 60-ba, később Kistarcsára internálták. 1953-ban szabadult. Ekkor már nem tudott dolgozni. Az 1956-os forradalom után újra letartóztatták, s három évig volt bezárva Szegeden. Fél év múlva engedélyt kapott a kivándorlásra. Feleségével együtt Uruguay-ba vándoroltak ki. Ott is halt meg 1964-ben.

Lázár Miklós fia, György 1926-ban született Kalocsán. A Jézus-Társasági Érseki Főgimnáziumba járt 1936-tól 1943-ig. Az 1943-44. tanévre már nem vették fel. Pécsre ment rokonokhoz, itt érettségizett le. 1944-ben elvitték munkaszolgálatra. Több helyszínen is dolgozott. 1944 őszén felkerült Budapestre, ahol a Dreher sörgyárban dolgozott. A nyilas hatalomátvétel után nem ment vissza, bújdosott egészen a főváros felszabadításáig. Elvégezte egyetemi tanulmányait, majd kiszökött Uruguay-ba. Feleségül vette a Budapestről ismert Palugyay Szilviát. Egy fia és egy leánya van. Ma is Montevideóban él.”

Képgaléria megtekintése (28 db kép)

A megrendítő, kommentár nélküli történetet követően a megemlékezők az áldozatok tiszteletére elhelyezték mécseseiket és kavicsaikat az emlékműnél.