BRÉKINGNYÚZ: Elveszett a város pénzesládája! – A megtalálók osztoztak a kincsen!

Az idei Múzeumok Éjszakájának új kalandjátéka egy kerettörténeten nyugodott, amely bizarr részletei ellenére valós elemekből építkezett: például

a játék sztorija az induláshoz a kezdő lökést jóslatával megadó Virág Jutka a XVIII. században élt valós személy volt, akit Kalocsán boszorkányságért elítélték, és ki is végeztek.

Múzeumok Éjszakája – Több mint egyhavi látogatószám egy este

A korábbi évekéhez hasonló tematikával, de új elemekkel is bővülve tartották meg idén a Viski Károly Múzeum szervezésében a Múzeumok Éjszakája kalocsai programsorát, öt helyszínen, hatalmas érdeklődés mellett.

bővebben ...

A rejtvények sorozatából álló akadályverseny tematikáját a keretsztori mellett az adta, hogy általa a kalocsai értéktár elemeit, illetve magát az értéktárat is igyekeztek népszerűsíteni a szervezők, így

A JÁTÉK ÁLLOMÁSAI A KALOCSAI ÉRTÉKTÁR ELEMEIT BEMUTATÓ HELYSZÍNEK VOLTAK, DE MINDENÜTT EGY ÚJABB UTALÁST, ÚJABB INFORMÁCIÓT IS KAPTAK A JÁTÉKOSOK A SZELLEMI KIRAKÓJÁTÉKHOZ,

illetve útbaigazítást a következő állomás megtalálásához, persze, mindenütt odacsempészve az adott értéktári elemről szóló fontos információkat is.

AZ ÚT VÉGÉN, AKI SIKERESEN VETTE AZ AKADÁLYOKAT, TÉNYLEG RÉSZESÜLHESSEN A KINCSBŐL.

Elveszett a város pénzesládája!

– ezzel a felhívással csalogatták egy eddig sohasem volt kalandtúrára a vállalkozó szelleműeket, a kincsvadász kalózokhoz hasonlóan – siker esetén – kinek-kinek egy-egy részt ígérve a zsákmányból.

A Kalocsai Értéktár elemeire fölfűzött nyomozás végére

A JELEK, NYOMOK ÉS ÚTMUTATÁSOK A VÁROS VALÓDI, 1848-AS PÉNZESLÁDÁJÁHOZ VEZETTEK, AMELYET A MÚZEUMBAN REJTETTEK EL EZ ALKALOMRA, ÉS KORÁBBAN MÉG SOHASEM KERÜLT KIÁLLÍTÁSRA SEHOL.

Így a játék nyertesei azon kevés kiválasztott közé tartoznak, akik láthatták e becses, közszemlére még sohasem tett tárgyat.
Ráadásul a láda tartalmából is kaptak a nyertesek:

MINDEN SIKERES VERSENYZŐ EGY-EGY ARANYPÉNZT VIHETETT HAZA A LÁDÁBÓL!

Igaz, a dolognak némi szépséghibája – amely azonban a sikerrel járó dicsőségből jottányit sem vesz el –, hogy az „aranypénzek” belül csokiból, kívül meg sárgára színezett alumíniumból voltak...

[Erről az egészről, így, a ’48-as pénzesládával együtt, nekem valamiért a Kossuth-bankók jutottak eszembe... – A szerk.]