Grandiózus tervek az állami építési beruházások vonatkozásában – Az 51-es főutat is érintik a kormányhatározatba foglalt fejlesztések

Nemrég megjelent az állami építési beruházások rendjéről szóló kormányhatározat, amely részletesen ismerteti, hogy a következő tíz évben milyen nagyobb fejlesztéseket tervez az állam végrehajtani.
A dokumentumban foglaltak menetrendszerű megvalósulása nyomán 2035-re a világ minden országa közül Magyarországnak lesz a legjobb a közúti infrastruktúrája – írta összeállításában a Telex, bár a kétségeit is megfogalmazza a kormányzati szándékot illetően. Az ellenzéki portál cikkét szemlézte a mandiner.hu írása is. E szerint a beruházási keretprogram mellékletében felsorolt tételek alapján az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) munkatársai több tízezer milliárd forint értékben több száz projektet vittek fel a listára, köztük több olyan fejlesztéssel, amely önmagában is több százmilliárd forintba kerül majd.

A hivatkozott cikkek felhívják a figyelmet, hogy a mintegy 40 ezer milliárd forintra rugó beruházások megvalósításához egyedi döntésekre is szükség lesz majd, a továbbiakban pedig felsorolják a legfontosabb tervezett közlekedési beruházásokat.

A beruházási lista szerint a következő tíz évben öt új Duna-híd is épülhet meg:

• a már elkezdett, 393 milliárdos mohácsi;
• az M100-as autópálya új hídja Esztergomnál 150 milliárdból;
• az M100-as autópálya új hídja Budapesttől délre;
• a Galvani híd;
• és egy új híd Vácnál 75 milliárdból – ennek környezeti hatásvizsgálati eljárását már elindította a Pest Vármegyei Kormányhivatal.

Autópályák és gyorsforgalmi utak

Az ágazati keretprogram egyértelműen legnagyobb tételeit egy teljesen új gyorsforgalmi út felépítése, illetve több, most még csak egy rövid szakaszban létező autópálya teljes kiépítése teszi ki.
Ezeken kívül számos út négysávossá tétele is szerepel a listán – derül ki a dokumentumból.
A térségünkben élőket ezek a tervek közül leginkább érintő:

Az 51-es főútra terezett fejlesztések

Az erre vonatkozó tervek szerint

306 MILLIÁRD FORINTBÓL FEJLESZTENÉK ÉS KÉTSÁVOSÍTANÁK A BUDAPESTRŐL A KALOCSÁN ÉS BAJÁN KERESZTÜL SZERBIA FELÉ VEZETŐ 51-ES UTAT.

Ez a fejlesztés a térségünket jobban érintő, alábbi szakaszokat tartalmazná a hivatkozott dokumentum szerint:

• Az 51-es számú főút mintegy 8 km hosszú szakasza az M0 autóút és a 5202 j. út között (Taksony térsége) kétszer két sávosra történő bővítése, 20 milliárd forintból, 2030. december 31-ei határidővel,
• az 5202 j. út és Dunavecse (elkerülő északi vége) közötti, mintegy 47 km főút fejlesztése 11,5 tonnás burkolatmegerősítéssel 70 milliárd forintból, 2030. december 31-ei határidővel,
• 51. számú főút Kalocsa-M9 gyorsforgalmi út közötti, valamint a Kalocsa belterületi szakasz fejlesztése 50 milliárd forintból, 2030. december 31-ei határidővel,
• a meglévő M9 gyorsforgalmi úti csomópont és a Baja észak (51. – 511. számú főúti csomópont) közötti szakasz fejlesztése – 11,5 tonnás megerősítés, benne a Sükösd- Érsekcsanád elkerülő szakaszokkal – 41,5 milliárd forintból, ami 2031. január 1. és 2035. december 31. közt valósulna meg.

A felsorolásban találhatunk több elkerülő szakaszt is, így az 5125 j. Kalocsa nyugati elkerülő út (Foktő-Bátya) fejlesztését, amire 8,8 milliárd forintos költséget terveznek, és a megvalósulás céldátuma 2030. december 31., valamint a Baja nyugati elkerülő szakaszt a Türr István híd felé.

Az 52-es főút

Amint azt korábban megírtuk, a Kormány elhatározta a Kecskemétet Dunaújvárossal összekötő M8-as gyorsforgalmi út fejlesztését is, amelynek már a környezetvédelmi engedélye is rendelkezésre áll.
Ettől függetlenül szerepel a listán az 52. számú főút Kecskemét és Solt közötti szakasza fejlesztésének befejezése is 22 milliárd forintos tervezett bekerülési összeggel, 2030. december 31-ei határidővel, és az 52. számú főút Soltot elkerülő szakasza 20 milliárd forintos összeggel – ennek 2035 végéig kellene megvalósulnia.

A fontosabb további tervezett gyorsforgalmi útfejlesztések

M100: a terv szerint építenének egy teljesen új, Budapestet délről és nyugatról nagy ívben elkerülő gyorsforgalmi utat, amelyhez két új Duna-híd is tartozna. Az M100 a szlovákiai Párkányból indulna el, és Esztergom-Bicske-Martonvásár-Bugyi-Albertirsa vonalon érne el az M4-es autópályáig. Becsült költség: 2200 milliárd forint.
M60: Ez az autópálya ma még csak 30 kilométeres, Pécs városát köti össze az M6-os autópályával, de a Mohácsi Duna-híd képében már építik a folytatását. A beruházási program szerint az M60-at Nyugat felé Barcson keresztül Horvátországig, Kelet felé pedig Bácsbokodig hosszabbítanák meg összesen 898 milliárd forintért.
M9: Új gyorsforgalmi úttal kötnék össze Szekszárdot és Szegedet 520 milliárd forintból.
M0 és M10: Megépülne az M0-s Budakalász és Solymár közötti szakasza, valamint ennek meghosszabbítása Esztergom felé összesen 680 milliárd forintért.
M2: Vácnál fejlesztenék, illetve meghosszabbítanák az M2-es gyorsforgalmi utat Honton keresztül Szlovákiáig 670 milliárd forintból.

47-es főút: 2x2 sávos utat építenének Debrecenből Békéscsabán keresztül Szegedre 734 milliárd forintból.
8-as főút: négysávosítás 490 milliárd forintból.

Budapest és az agglomeráció fejlesztési tervei

A listán egy sor budapesti, vagy az agglomerációt érintő közlekedési fejlesztés is szerepel. Ezek többnyire olyan, nagyrészt szükséges fejlesztések, amelyekről már korábban lehetett hallani.

Galvani-híd: 480 milliárd forintból kötné össze Buda és Pest déli részeit.
Déli körvasút: az eddig több mint százmilliárd forintba kerülő beruházás harmadik és negyedik ütemét, valamint a Népligetnél lévő vasútállomást 164 milliárd forintból építenék meg.
H5: A szentendrei HÉV-re 266 milliárd forintot költenének.
H6: A Ráckevei HÉV-et 320 milliárd forintból újítanák meg a megállók fejlesztésével együtt.
H8: A gödöllői HÉV 266 milliárd forintból újulna meg.
H9: a gödöllőiből leágazó csömöri HÉV-re 120 milliárdot költenének.
Szegedi úti felüljáró: a Városliget átépítésével együtt 150 milliárd forint lesz megépíteni.
Kelenföld-Budaörs vasútvonal: 342 milliárd forinttal számolnak, mint a felújítás költségvetése.
Gubacsi híd: a csepeli szabadkikötő átépítésével együtt 88 milliárd.
Rákospalota-Vácrátót-Vác vasútvonal: A Budapestet Veresegyházon keresztül Váccal összekötő, ingázók által is használt vasútvonalat régóta fel kellene újítani, és egyes szakaszain egy helyett két vágány kiépítésére lenne szükség.
Ferihegyi út: A budapesti repülőtérre vezető, bizonyos szakaszokon kétszer két sávos, máshol kétszer három sávos utat a keresztező kerékpáros és gyalogos utakkal együtt 170 milliárd forintból újítanák fel.
Kelenföld: A vasútállomás egyik oldaláról átraknák a másikra a volánbuszok megállóját, és egy, a mostaninál nagyobb P+R parkolót építenének 104 milliárd forintból.

A terv ezen kívül 123 milliárd forinttal számol a nagy forgalmú budapesti pályaudvarok felújítására.

Megújuló vidéki vasútvonalak

A lista egy sor vasúti fejlesztésre is kitér – ezek azonban térségünket nem érintik, de a Dél-magyarországi vasúti közlekedésben fontos előrelépést hozhatnak.

A Budapest és Hatvan közötti vasútvonalat 2022-vel bezárólag újították fel, a Füzesabony és Debrecen közötti szakaszon pedig most zajlik a felújítás. A kettő közötti, Hatvan-Füzesabony szakasz felújításának most még csak a tervezésénél tartanak, a beruházási lista a kivitelezéssel is számol, ami 416 milliárd forintba kerülne.

Szeged és Békéscsaba között ma egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal köti össze, amelyet a vonatok mellett a hódmezővásárhelyi tram-train is használ. A beruházási lista a vonal korszerűsítésére 355 milliárd forinttal számol, ami feltehetőleg a villamosítást is magába foglalja.

Szeged és Kiskunfélegyháza között is fontos fejlesztéseket ütemeznek be, amely az odatelepülő BYD-gyár számára is fontos lesz, mivel az utóbbi vonaton akarja Nyugat-Európába szállítani az autóit. A kormány ezért kétvágányúvá tenné és felújítaná a következő években a Budapest és Szeged közötti vonalat, amire a lista szerint 221 milliárdot szánnak.