Ígéretes régészeti feltárás kezdődik a dunapataji református templomban

A dunapataji református templom jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá. Akkoriban az épület néhány gótikus építészeti eleme, csúcsíves ablaka lett kibontva az újkori vakolat alól, s vált láthatóvá a nagyközönség számára. A közelmúltban, 2018 körül elkezdődött felújítások során az épület belső berendezését ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó része pedig kívül és belül egyaránt el lett távolítva. Ez az állapot lehetőséget ad a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára, illetve építési időszakainak, periódusainak meghatározására” – mondta Lantos Andrea.

A régész hozzátette: „A munkálatokban a Viski Károly Múzeum részéről Lantos Andrea régész, a Kecskeméti Katona József Múzeumtól dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató, illetve Pánya István földrajzkutató vesz részt. Az építészeti-művészettörténeti vizsgálatokban Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója segíti a munkálatokat. A földradaros és geodéziai méréseket Pázmándi Gergely földmérő végzi el.”

Mint a szakember rámutatott, 2020-ban földradaros felmérés készült az épület belsejének egy részén és az épületen kívül is, melynek eredményeként láthatóvá vált az épület északi részéhez kapcsolódó – az újkorban elbontott - sekrestye körvonala, valamint az egykori kerítőárok körvonalának részlete. A mostani, templombelsőben tervezett régészeti kutatás kétszer 25 négyzetméteres területen zajlik, az egyik a szentélyben, a másik a templomhajóban. Az épület belső állványozása és a belső munkálatok miatti leszűkült kutatható terület, valamint az eddig rendelkezésünkre álló földradaros mérések adatai alapján választották ki a szelvények helyét. A kutatás során több réteg feltárásával számolnak, reményeik szerint lehetőség nyílik a téglapadló alatti feltöltés és az elbontott elemek (diadalív, oltár, korábbi építési fázis alapozása) vizsgálatára, valamint a templomon belüli estleges temetkezések feltárására.

A szakember szólt arról is: „A dunapataji templom nagy jelentőséggel bír a régió középkori történeti és régészeti kutatásában, hiszen még őrzi azokat a gótikus építészeti elemeket, melyek az Alföldön kuriózumnak számítanak.”

Lantos Andrea a templom történetét felidézve elmondta: „A dunapataji református templom egy XV. századi gótikus templom, melyet barokk stílusban átépítettek. Építésének pontos ideje ismeretlen, valamikor 1430 körül épülhetett.

Eredetileg római katolikus templom volt, de a reformáció elterjedésével a reformátusok vették használatba. Többszöri átépítés után kapta a mai barokk jellegét. A templom körítőfallal övezett telken, szabadon álló, keletelt, egyhajós templom, záródása a korábbi templom poligonális záródású, támpilléres szentélye. Nyugati homlokzata előtt toronnyal, a hajó déli oldalához kapcsolódó, négyzetes alaprajzú előcsarnokkal. A hajó oldalfalain támpillérek, a szentély déli oldalán befalazott, mérműves ablak. A torony félköríves, füles keretelésű kapujának zárókövén évszám: 1773, a kapu szemöldökpárkánya fölött felújítási emléktábla: 1846, és további feliratos tábla a déli előcsarnok bejárata fölött: 1861, valamint a torony homlokoldalának harmadik szintjén. Az egykori szentélyben elfalazott gótikus ablakok.

A templom kétszer sérült súlyosan, először a török, majd 1707-bem a rácok égették fel Patajt, és rongálták meg a templomot. Eredetileg torony nem volt. 1774-ben épült a hajóhoz a kőtorony Mária Terézia engedélyével. 1856-ban jelentős átépítésre került sor, amely során a zsindelytetőt rézborításra cserélték. A körítőfalban 18-19. századi befalazott sírkövek láthatók. A templom és környezete műemléki védettség alatt áll.” – ismertette a templom történetét Lantos Andrea.

Az ígéretes régészeti feltárásról folyamatában tájékoztatjuk olvasóinkat.