„Megmutatni nem csak az elitet, hanem azt a népet, amely uralta a Duna-Tisza közét.” – Az Év Kiállítása a kecskeméti Cifrapalotában

A sajtónyilvános rendezvényt szervező Szent Korona Cukrászda sikere, Az Év Szaloncukra mellett bemutatkozott Az Év Természetfotósa, Litauszki Tibor is, a természetfotózáshoz vezető útja mellett egy-két műhelytitkot is megosztott a módszereiről a december 23-án a soltvaddkerti Szent Korona Cukrászdában tartott sajtóeseményen.
Ezekről külön cikkben számolunk be.

Az avarok Duna-Tisza közi életét a régészeti leletek tükrében bemutató, a kecskeméti Cifrapalotában megtekinthető Az Év Kiállításról a Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője, Wilhelm Gábor, valamint a kiállítás egyik kurátora, Hajdrik Gabriella beszélt a sajtó képviselőinek.

„Megmutatni nem csak az elitet, hanem azt a népet, amely a VI–IX. Század közt uralta a Duna-Tisza közét.”

Wilhelm Gábor először bemutatta Hajdrik Gabriellát, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársát, a kiállítás egyik kurátorát, majd rámutatott:

A kiállítás három alappilléren nyugszik.

• Az egyik, hogy 2013 óta folyamatosan dolgoztak a Mercedes gyár területén, ahol egy hatalmas avar településkomplexum került elő.
• Másrészt az utóbbi években gombamódra kerültek elő avar lelőhelyek, temetők, több száz sírfeltárás kötődik ehhez az időszakhoz.
• A harmadik egy Kiskőrös határában talált avar település feltárása volt.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Ez utóbbi indította el a kiállítás ügyét:

A szikra mégis úgy jött, hogy Kiskőrösön ástunk a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz kapcsolódóan egy 40.000 négyzetméteres területen, ahol nagyon szép avar települést találtunk. A közepén előkerült három óriási, 5 méter hosszú sírfolt. Azt hittük, kiemelkedő temetkezés lesz, felvettem a kapcsolatot Rosta Zsófiával, aki a Gepidák kiállításunk kurátora is volt, hogy vegyen részt ebben. Bár a három sírról kiderült, hogy teljesen ki voltak rabolva, a folyamat elindult.” Közel harminc ember másfél évi megfeszített munkájával tárták föl a lelőhely teljes területét. Ebben kiemelte Szelei Mónika látványtervező, Kovács Szabolcs grafikus és húga, a múzeumpedagógiáért felelős Wilhelm Adél, valamint a régészeti grafikákat készítő Boldog Zoltán szerepét.
Az egyszerű kiállításon túlmutató projekt szemléletéről elmondta:

A koncepciónk az volt, hogy a László Gyula-féle hagyományokhoz visszanyúlva, rajzos rekonstrukciókkal mutassuk be a népet, nem csak az elitet, hanem azt a népet, amely a VI–IX. század között uralta a Duna-Tisza közét, és itt volt egyik fő központjuk.” Csapatmunka volt

Hajdrik Gabriella kiegészítésképp elmondta, arra törekedtek, hogy ne csak magát a tárgyat mutassák be, hanem azt is, hogyan viselték, hogyan hordták ezeket a gyönyörű vereteket, öveket, tűtartókat. Ezért, a rajzos dokumentálás mellett sok tárgyi rekonstrukciót, köztük hét férfi díszöv-rekonstrukciót is készítettek, sok munkaórát igénylő kézimunkával, aprólékos régészeti előkészítés alapján.
A szakember kiemelte a csapatmunka jelentőségét és a lelkes, segítőkész kollégák szerepét is.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Maga az építés is egy hosszú csapatmunka volt. Volt, hogy este tizenegykor is bent voltunk a Cifrapalotában, és helyeztük be a tárgyakat, takarítottuk a vitrinek üvegjeit. Szerintem az, hogy Az Év Kiállítása lettünk, ennek a hatalmas csapatmunkának köszönhető. Egy avarsír feltárása is több óra, sőt akár egy napot is igénybe vehet, mire ledokumentáljuk, lefotózzuk, lerajzoljuk. De még utána restaurálják is. Ez egy hosszú folyamat, aminek a végén a korona maga a kiállítás.” A tárlat leletanyagának nagy része szinte Bács-Kiskun vármegye területéről került elő. Egyetlen kivétel Nagykörös, de az is Katona József Múzeum kutatása volt.
A bemutatott tárgyak számos területről, Kelebiától, Nemesnádudvaron, Hajóson, Szentkirályon keresztül Kecskemét, Kunszálás, Orgovány, Mélykút környékéig sokfelől kerültek elő. A szakember külön kiemelt egy kiskörösi szórványleletetet és egy a soltvadkerti elkerülőútnál előkerült avar temetőrészletet.

A temetőben nyugvók genetikai vizsgálata során kiderült, hogy nagyon erőteljes volt a mongolid jellegű embertani jegyeket viselő egyének száma, ami e késői temetőkben viszonylag ritka. Jellemző a korai avarokra a mongolid jegyek dominanciája, főként az elitben, de a késői időszakban nagyon kevés temető van, ahol ez ennyire látványosan megjelenik. Érdekes, hogy ennek ellenére leletanyagukban semmiben sem térnek el a tisztán europid temetkezésektől.

Ilyen még nem volt!

A most kapott elismerésről megtudtuk, ahhoz a Pulszky Társaság kiírására pályáztak
Az évente meghirdetett ’Az Év Kiállítása’ szakmai díjazáson több különdíjat és egy fődíjat is kiosztanak. A kecskeméti múzeum pályázati anyagnak elkészítése közel egy hónapot vett igénybe, ahhoz két videót is forgattak.

A TÁRLATTAL A KECSKEMÉTI MÚZEUM TÖRTÉNETÉBEN ELŐSZÖR SIKERÜLT ELHOZNIUK AZ ÉV MÚZEUMA SZAKMAI FŐDÍJÁT.

Igaz, a díjat megosztva kapták a Néprajzi Múzeum székely kiállításával együtt, ám ez inkább csak növeli az elismerés értékét, hiszen azzal így egy nemzetközileg is elismert múzeum rangjára emelték a kecskeméti intézményt és annak öt teremben, összesen 130 négyzetméteren berendezett kiállítását.
Ám a legfontosabb díj számunkra a látogatók figyelme.

Látjuk, hogy ez a múzeumunknak az eddigi legsikeresebb régészeti kiállítása is, a legnagyobb is, és nagyon szeretik a látogatók. Volt, aki többször visszajött, az egész ország területéről, külföldről is célzottan jönnek megnézni, ami szerintem még jobb visszaigazolás, mint ez a szakmai különdíj.” Kiadvány is készült

Azt is megtudtuk, hogy a kiállításnak maradandó nyoma is lesz egy katalógus formájában, amelyben szerepel az összes tárgy fényképe a hozzá tartozó feliratokkal, még valamivel bővebben is, mint ahogyan a kiállításon megjelenik.
A nagy érdeklődés miatt a kecskeméti Cifrapalotában látható avar-kori kiállítás nyitvatartási idejét meghosszabbították, az ez év végi bontás helyett

A TÁRLAT 2026. JÚNIUS 28-IG LÁTOGATHATÓ.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

Egy új felfedezés átírja a történelmet?

Wilhelm Gábor a házigazda kérésére röviden szólt arról a nemrégiben zárult kutatásról, amelynek során egy három sírból álló, kiemelkedő jelentőségű, honfoglalás kori síregyüttest tártak föl a 920-as évekből. Ezzel a három sírlelettel kapcsolatban így fogalmazott:

Mind a három elitharcosnak számított, sőt az egyikük kivételesen gazdag mellékletekkel lett eltemetve. Találtunk egy újabb tarsolylemezt, ami ötven éve volt legutoljára a megyében, de ezen kívül is olyan mennyiségű és minőségű leletanyag került elő, ami minden bizonnyal át fogja írni itt a tágabb régió X. századi történelmét.”