A Kalocsai Kortárs Művészeti Klubban (KKMK) november 7-én Spitzer Mariann és Szörényi Tamás mutatkozott be a művészetkedvelő kalocsai közönségnek. Az alkotásaikat bemutató vetítés mellé életútjukról és szakmai fejlődésükről, tanulmányaikról, mestereikről és a művészi látásmódjukat meghatározó hatásokról szóltak a nem túl népes, de lelkes és érdeklődő közönségnek. A két bemutatkozó előadás után a megjelentek kötetlen beszélgetéssel zárták az estet.
Spitzer Mariann Budafokon nőtt föl, ott végezte iskoláit is, majd 11 éve költözött Kalocsára, ahová rokoni kapcsolatok is kötik.
Önmagát „hobbirajzolóként” jellemezte, bár intézményes formában is tanulta a vizuális önkifejezést, ugyanis középiskolában rajz fakultációra járt, és művészettörténetből érettségizett, később pedig képzőművész körökben mélyítette tudását. Városunkban történt letelepedése után a Schöffer Gyűjteményben indult rajzszakkörön is képezte magát.
Kedvenc művészettörténeti korszaka a reneszánsz, de a modernitás sem idegen tőle.
Elsőként Albrecht Dürer munkássága ragadta meg, akinek precizitása és alapossága inspirálta, később a kubizmus formaelemző, egyszerűsítő látásmódja hatott rá leginkább.
Megismerkedett különböző egyedi és sokszorosított grafikai eljárással is, így készített monotípiákat, és épp a szintén ezen az alkalmon bemutatkozó Szörényi Tamás workshopján a szitanyomásban is kipróbálta tehetségét. Mostanában pedig érdeklődése a digitális grafika és az elektrografika műfajai felé fordult – derült ki a rövid művészettörténeti kitekintésbe ágyazott bemutatkozásából, amelyet pár korai és néhány újabb keletű tanulmányrajzából összeállított videó vetítésével illusztrált.
Szörényi Tamás rajz szakon szerzett főiskolai végzettséget. Már előtte szeretett alkotni, de igazán főiskolai tanulmányai alatt szerette meg képzőművészeti önkifejezést.
Fiatalon csak egyszerűen szeretett festeni, tájképet, csendéletet, alakos dolgokat, pusztán az alkotás öröméért, a témán nem sokat gondolkodott – mondta magáról az alkotó, bár hozzátette a tájképeit, természeti témájú festményeit a természet szeretete inspirálta. A tájképfestés azóta is kedvenc témái közé tartozik.
Végigjárta a képzőművészeti alkotás grádicsait: készített vázlatokat, fotókat, később szitanyomással, egyedi grafikával is foglalkozott, majd újságból kivágott képek alapján festett. De nem a valóság pontos utánzására törekedett, újragondolta, átalakította, átkomponálta a látványt.
Később sok képet festett fejből, vagy talált valamilyen érdekes – gyakran visszatérő – motívumot, és azt fejlesztette képpé.
Jellemző rá a stilisztikai sokféleség, szereti a kísérletezést, a változatosságot. A tájképeinek lépésről lépésre történt absztrakciójával jutott el a „sávos képekhez”. Bár már eddig is jónéhány ilyent festett, de úgy vélte, ez az út még nincs kiaknázva, van még dolga vele.
Az utóbbi években érdeklődése a számára megunhatatlan akvarell képek felé fordult, amelyet minden témában kipróbált.
Sok állatos képet is készített, amelyek önmagukon túlmutatva az állatmesék szellemiségét idézik.
„Bús sorozatát” Tornyai János Bús magyar sors című festményének roskadozó lova ihlette, amelynek kifejező ereje már nagyon régóta foglalkoztatja. Ezt a lovat pár képébe belefestetve megalkotott parafrázisaival a mai korra reflektál, párhuzamban az eredeti mű által hazánkról kifejezett korabeli gondolatokkal.
A két alkotó bemutatkozása után jó hangulatú, kötetlen beszélgetés keretében értékelte a közönség a látottakat-hallottakat, és személyesen is megismerhette a bemutatkozó művészeket
Megjelent a Fókuszban Podcast legújabb adása, melyben Fehérvári Istvánnal, a Kalocsai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola igazgatójával beszélgetünk az idei, és a következő, jubileumi évről, az iskola célkitűzéséről, programjairól és a generációkon átívelő zeneszeretetről.