Szenzációs lelet Akasztónál! – Honfoglalás kori sírokat tártak föl a kecskeméti múzeum régészei, gazdag sírmellékletekkel

Több szakportálon megjelent tudományos publikáció szerint is igazi régészeti szenzációnak számít az a három honfoglalás kori sír, melyet Akasztó határában találtak meg a közelmúltban a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A Magyar Múzeumok és a Műemlékem.hu portálok is részletesen beszámolnak a leletekről.
Az utóbbi portál részletesebben számol be a leletekről [lásd alább!]. De az előbbi hírforrás, a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja november 30-án, vasárnap megjelent cikkéből is kiderül:

AZ EGYIK, 17-18 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT HARCOS SÍRJÁBAN EGY KURIÓZUMNAK SZÁMÍTÓ EZÜST TARSOLYLEMEZRE ÉS EGY KÉK ÜVEGKÖVES ARANYGYŰRŰRE IS RÁLELTEK.

Ehhez hasonló tarsolylemezből a teljes Kárpát-medencében kevesebb, mint harmincat ismerünk, így egy kiemelkedően ritka leletről beszélhetünk – írják többek közt.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

                                                    Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

EGY MAI SZEMMEL NÉZVE IGEN FIATALON, 17-18 ÉVES KORÁBAN ELHUNYT HARCOS NYUGODOTT AZ ELSŐ SÍRBAN. A FIATALEMBER KÜLÖNÖSEN MAGASRANGÚ LEHETETT.

Erre utalnak a vele együtt eltemetett tárgyak, eszközök. E sír mellékleteként került elő az említett ezüst tarsolylemez, mely az elit rangjelző tárgyának számított ebben a korban.
Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét – a halotti tor alkalmával az állat többi részét elfogyasztották.

AZ ELHUNYT A BAL KEZÉN KÉK ÜVEGKÖVES ARANYGYŰRŰT, VARKOCSÁBAN KÉT ARANY KARIKAÉKSZERT VISELT, VÉGTAGJAIN DÍSZES EZÜST KAR- ÉS LÁBPEREC VOLT.
SZINTÉN KIEMELKEDŐEK AZ ARANYOZOTT EZÜSTVERETEKKEL DÍSZÍTETT LÓSZERSZÁMAI IS.

A sírban bizonyos selyem, bőr és fa elemek olyan kiváló állapotban maradtak meg, hogy a sírt eredeti (úgynevezett in situ) helyzetben, a talajjal együtt emelték ki a kutatók.

A MÁSODIK SÍR EGY MÉG FIATALABB, 15-16 ÉVESEN ELHUNYT HARCOST ÉS ÉRTÉKES TÁRGYAIT REJTETTE, AKI SZINTÉN MAGAS RANGÚ FEGYVERES VOLT.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

                                                    Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

A HARMADIK SÍRBAN NYUGVÓ 30-35 ÉVES FÉRFI KÜLÖNLEGESSÉGE A JELLEGZETES 10. SZÁZADI SZABLYA, VALAMINT ITT IS ELŐKERÜLTEK PÉLDÁUL PÉNZEKKEL GAZDAGON DÍSZÍTETT LÓSZERSZÁMOK ÉS EGY EZÜST KARPEREC IS.

A cikk szerint az ebben a két sírban eltemetett férfiak valószínűleg az első harcos kíséretéhez, testőrségéhez tartozhattak.
A férfiak halálának okát és körülményeit nem ismerjük, azonban különböző kísérletek kezdődtek a genetikai állományukat illetően. Az első eredmények szerint

VALAMILYEN ROKONI KAPCSOLAT ÁLLT FENN AZ ELHUNYTAK KÖZÖTT.

A szenzációs leleteket további vizsgálatoknak vetik alá a szakemberek a minél pontosabb adatok megállapítása érdekében – áll a Magyar Múzeumok.hu hivatkozott publikációjában.

Észak-Itáliában „kalandozhattak”

Ennél is részletesebb beszámolóval tájékoztat az ásatási eredményekről a Műemlékem.hu online magazin, amelynek szakmai partnere a Budapesti Történeti Múzeum.
Cikkük címe azt emeli ki, hogy Itáliát is megjárhatták az akasztón feltárt sírokban nyugvó honfoglalók – erre a pénzleletek utalnak.

A harcosok viseletének, lószerszámzatának díszítményei között

ÖSSZESEN 81 DB, A KORABELI HADJÁRATOK ALKALMÁVAL SZERZETT ÉSZAK-ITÁLIAI PÉNZ KERÜLT ELŐ.

Ezek túlnyomó része Berengár (888-924) érméje volt. A pénzek 926-os záródátuma fontos történeti támpontot nyújt.

MINDEN SÍRBAN VOLT AGANCS MEREVÍTŐLEMEZEKKEL ELLÁTOTT ÍJ, VALAMINT NYÍLTEGEZBEN ELHELYEZETT JELENTŐS MENNYISÉGŰ, 7-9-12 DB NYÍLHEGY.

A cikkben rámutatnak, hogy

A FELTÁRT TEMETKEZÉSEK GAZDAGSÁGA TÖBB SZEMPONTBÓL A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI ELIT TEMETŐK RANGJÁHOZ MÉRHETŐ.

A feltárt leletegyüttes számos figyelemre méltó újdonsággal szolgált.
Az ezüst tarsolylemez, mellett kiemelik az unikális övszerkezet, a komplex viselet szerves maradványai és a sírokból előkerült nagyszámú pénzmelléklet jelentőségét.
A folyamatban lévő tudományos vizsgálatok minden eddiginél átfogóbb és részletesebb adatokkal járulnak majd hozzá a korszak kutatásához – írják, hozzátéve, hogy

A NAPVILÁGRA KERÜLT HÁROM KIEMELKEDŐEN JÓ ÁLLAPOTÚ HONFOGLALÁS KORI TEMETKEZÉS GAZDAGSÁGA TÖBB SZEMPONTBÓL A FELSŐ-TISZA-VIDÉKI ELIT TEMETŐK RANGJÁHOZ MÉRHETŐ.

A tarsolylemezes sír jelenlegi ismereteink szerint a 29. ilyen típusú lelet a Kárpát-medencében.

Új, veszélyeztetett lelőhelyet tártak föl

A korábban ismeretlen, új lelőhelyet Szabó Zsolt és Dömötör József régész asszisztensek, a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel.
A mezőgazdasági munkálatok és a talajerózió miatt régészeti szempontból veszélyeztetett helyszínen a felfedezést követő gyors reagálásnak köszönhetően mentő feltárást, majd nagyobb felületű tervásatást szervezett a Kecskeméti Múzeum.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

                                                    Fotó: Kecskeméti Katona József Múzeum

Az ásatás szakmai vezetője Wilhelm Gábor osztályvezető régész volt, munkáját a múzeum munkatársai, a múzeumi önkéntesek és az akasztói önkormányzat segítették. A kutatáshoz csatlakozott Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének honfoglaláskoros régésze is.
Mindhárom feltárt sír esetében részleges lovas temetkezési rítust lehetett megfigyelni, azaz

A SÍROKBA ELHELYEZTÉK DÍSZES LÓSZERSZÁMUKAT ÉS AZ ÖSSZEHAJTOTT LÓBŐRT, A KOPONYÁT ÉS LÁBSZÁRCSONTOKAT BENNE HAGYVA.

Az első sírban föllelt, különösen magas rangú ifjú harcos övén aranyozott ezüst csüngős veretek sorakoztak, a jobb oldalán pedig ezüst lemezzel díszített tarsoly függött.
Bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt.
Néhány kis arany lemez is előkerült a test különböző pontjain, ezek a ruházat vagy a halotti lepel tartozékai lehettek.

LÓSZERSZÁMZATA KIEMELKEDŐEN GAZDAG VOLT: A SZÍJAKAT MINTEGY 80 ARANYOZOTT EZÜSTVERET ÉS TÖBB ÁTLYUKASZTOTT PÉNZÉRME DÍSZÍTETTE.

Íja egyedi típusú volt.
Ez a közlés is kiemeli, hogy az övveretek környezetében a viselet, a tarsoly és a nyíltegez szerves – bőr, textil, fa – részei olyan állapotban maradtak meg, hogy eredeti (in situ) helyzetben, a környező talajjal együtt emelték ki azokat a kutatók.

Képgaléria megtekintése (8 db kép)

                                                                  Fotó: forrása: Suhajda Krisztián

E LELETRÉSZ SZAKSZERŰ BONTÁSA, VIZSGÁLATA JÓL FELSZERELT RESTAURÁTOR MŰHELYBEN ÉS LABORATÓRIUMBAN VALÓSUL MEG, A KOMPLEX ÉS ÚJSZERŰ EREDMÉNYEK KÉSŐBB VÁRHATÓAK.

A 2. sír harcosa szintén magas rangú fegyveres volt, aki az előzőnél is fiatalabb korban, 15-16 évesen hunyt el. Íjának merev szarvait és markolatát szintén különleges, díszített agancslemezekkel borították.

A LÓSZERSZÁMZATOT E SÍR ESETÉBEN TELJES EGÉSZÉBEN A ZSÁKMÁNYOLT PÉNZEKKEL DÍSZÍTETTÉK.

E harcos viseletét is ékítette kar- és lábperec, illetve egyéb nemesfém rátétek.

A 3. sírban nyugvó 30-35 éves férfi sírjából is előkerültek többek közt az íjászfelszerelés maradványai, a pénzekkel gazdagon díszített lószerszám és öv, illetve egy ezüst karperec.

E SÍR KÜLÖNLEGESSÉGE A JELLEGZETES 10. SZÁZADI SZABLYA.

Rokoni kapcsolatokat mutatnak a genetikai vizsgálatok

Az előzetes elemzések alapján minden mintából jó minőségű és megfelelő mennyiségű örökítőanyagot sikerült nyerni, így alkalmasak lesznek a mélyreható vizsgálatokra, de néhány előzetes adat már kiemelhető.
Kiderült többek között, hogy

MINDHÁROM SÍR EGY APAI LESZÁRMAZÁSI VONALBA SOROLHATÓ, BÁR A TARSOLYLEMEZES FÉRFI ANYAI LESZÁRMAZÁSI VONALA ELTÉR A MÁSIK KÉT FÉRFI ANYAI VONALÁTÓL, ÉS NEM ÁLL KÖZELI ROKONSÁGBAN VELÜK.

Utóbbi két egyén között azonban elsőfokú rokonság áll fenn, a genetikai adatok alapján apa-fia kapcsolat valószínűsíthető, de esetleg lehetnek testvérek is. A még folyamatban lévő vizsgálat eddigi eredményei alapján már az is megállapítható volt, hogy

MINDHÁROM FÉRFI GENETIKAI ÁLLOMÁNYÁNAK ÖSSZETÉTELE HASONLÓ A VOLGA-URÁL RÉGIÓ KÖZÉPKORI, MAGYAROKHOZ KÖTÖTT POPULÁCIÓINAK TAGJAIHOZ.

Természettudományos vizsgálatok a régészet szolgálatában

A közeljövőben különböző természettudományos anyagvizsgálatok várhatóak, ugyanis

A KECSKEMÉTI MÚZEUM A LEHETŐ LEGMODERNEBB ÉS LEGRÉSZLETESEBB, SZÉLESKÖRŰ KUTATÁSSAL TERVEZI VIZSGÁLNI A KIEMELKEDŐ LELETEGYÜTTEST.

Ennek részeként már megkezdődtek a bioarcheológiai elemzések.
A genetikai vizsgálatok megalapozására az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézet munkatársai mintát vettek a sírokból származó emberi- és lómaradványokból, a teljes örökítőanyag-állományban rejlő információ leolvasásának és elemzésének céljából.
A laboratóriumi mintafeldolgozás megtörtént, ennek eredményeképpen

MIND AZ EMBERI, MIND AZ ÁLLATI MARADVÁNYOK GENOM SZINTŰ INFORMÁCIÓJA ELEMEZHETŐVÉ VÁLT, A RÉSZLETES VIZSGÁLATOK FOLYAMATBAN VANNAK.

Az embertani vizsgálatok már most is szolgáltak néhány érdekes adattal: az izotópos elemzések például állati fehérjében gazdag étrendre utalnak. A fog- és fogkőanalízis további információkat szolgáltathat majd betegségekről és étkezési szokásokról.

Az akasztói temetkezések kiemelkedő gazdagsága, a lószerszámok díszítettsége, a selyemszövetek jelenléte és a fegyverzet összetétele alapján kijelenthető, hogy

ITT EGY ELIT HARCOSI CSOPORT, FELTEHETŐEN A KATONAI VEZETŐI RÉTEG TAGJAI KERÜLTEK ELTEMETÉSRE.

Ez a felfedezés új és meghatározó adatokat szolgáltat a honfoglalás kori társadalom és a hatalmi struktúrák megértéséhez a Duna–Tisza közén – zárul a cikk sírleleteket leíró része.

Bár az arról szóló cikkünknek már címadásával is ebben reménykedtünk, sajnos a kalocsai főszékesegyház apszisának északi oldalán feltárt temetőben nyugvó holtakról nem számolhattunk be ilyen részletes elemzésekről.
Arról a temetőről most, évtizedes távlatból is csak annyit tudunk, hogy a XIII. századi főszékesegyház építésekor a sírok már feledésbe merültek, mivel a templom alapteste keresztülvágta a sírokat, továbbá, hogy a harmadik – és a jelenlegi – templommal azonos a tájolásuk, azaz Nagyboldogasszony napjához voltak keletelve, míg nyom nélkül el nem tűntek.

A Műemlékem.hu cikke köszönetnyilvánításokkal zárul:

Külön köszönet illeti a szövegben említetteken kívül: a KKJM részéről: Baranyi Dániel, Bognár Margót, Hajdrik Gabriellát, Mellár Balázst, Zsámboki Gyulát, a múzeumbarátok közül: Juhász Pétert, Suhajda Krisztiánt, Téglási Viktort, Tóth Györgyöt a feltárás során végzett munkájukért.
További hálás köszönet illeti Suhajda Antalt, Akasztó község polgármesterét és Kalapos Frigyes földtulajdonost a feltárás során nyújtott odaadó, hatékony, önzetlen segítségéért.
A kapcsolódó vizsgálatokat végzők

Archeogenomikai vizsgálatok:
Csáky Veronika, Gerber Dániel, Mende Balázs, Szécsényi-Nagy Anna, Szeifert Bea.

A humán antropológiai vizsgálatok:
Hajdú Tamás és Szeniczey Tamás végezte.

Az archeozoológiai elemzés:
Bárány Annamária munkája.

Állagmegóvás és konzerválás:
Halász Emese restaurátor, illetve Szabó Krisztina, Pálfalvi Zsuzsanna, Forró Ildikó restaurátor művészek.

Radiokarbon és stabilizotóp vizsgálat:
Major István, Janovics Róbert.

Numizmatikai vizsgálatok:
Tóth Csaba, Luca Gianazza, Simon Coupland.

Tervezett anyagvizsgálatok:
Kreiter Attila és Segui-Fábián Diego.