„A Semmiből sok ember Valamit teremtett” – Az ’56-os forradalomra emlékezett Kalocsa

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójának tiszteletére október 23-án délelőtt 11 órai kezdettel rendezett, ragyogó napsütésben, nyáriasan meleg időben megtartott megemlékezés nemzeti hagyományaink szerint a Himnusz közös eléneklésével vette kezdetét és a Szózat hangjaival ért véget. Nemzeti imánkat és a Szózatot a Kalocsai Fúvószenekar kísérte, ahogyan az ünnepség végén a koszorúzás aláfestő zenéjét is a zenekar adta.

A Fényi Gyula Általános Iskola 7-8. osztályos diákjainak ünnepi műsorát Balaton Ágnes állította össze, munkáját segítette Vargacz Judit.
A műsor mozgásszínházi elemekkel, zenei betétekkel – köztük Beethovennek a forradalommal összeforrt Egmont nyitányának bejátszásával – elevenítette föl a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Képgaléria megtekintése (62 db kép)

A zsarnokoság, a terror falát téglás mintájú kartondobozok jelképezték, amelynek lebontásakor az egyik oldalukra ragasztott korabeli fotók mutatták be a szabadságharc momentumait. A forgatókönyvben ez nem szerepelt, de a műsor alatt többször megélénkülő szél a dramaturgiai szempontból legmegfelelőbb pillanatban söpörte el a dobozokat, és gurította azokat a közönség felé, váratlanul fokozva a drámai hatást.

A továbbiakban Arnold Adrienn, a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola igazgatója osztotta meg ünnepi gondolatait.

„a Semmiből sok ember Valamit teremtett”

Ma, amikor összegyűltünk itt Kalocsa szívében, hogy közösen hajtsunk fejet 1956 hősei előtt, nemcsak a történelem lapjait lapozzuk fel, hanem saját múltunkat, saját identitásunkat idézzük meg. Olyan emberekre emlékezünk, akik egykor nagy dolgokat vittek véghez; — ahogy a gyerekek a mostani műsorban is megfogalmazták — „a Semmiből sok ember Valamit teremtett”.
„VALAMIT, AMIT NEM LEHET ELVENNI, NEM LEHET ELHALLGATTATNI, ÉS AMIT ÚGY HÍVNAK: SZABADSÁG.”

Fölidézte: amikor október 23-án a budapesti egyetemisták elindultak a Műegyetemtől, hogy követeléseiket – a 16 pontot – a rádióban beolvassák, még senki sem gondolta, hogy néhány óra múlva forradalom tör ki. A tömeg a Bem-szoborhoz vonult, ahol tízezrek skandálták: „Ruszkik haza!”, „Nemzeti függetlenséget!” Azonban már aznap este a Magyar Rádió épülete előtt összegyűltek tüntetése sortűzbe torkollott.

A gépfegyverek eldördültek, és megkezdődött a magyar történelem egyik legtragikusabb, ugyanakkor legfényesebb időszaka. A budapesti Dózsa György úton ledöntötték a Sztálin-szobrot, és október 25-én a Kossuth téren újabb véres sortűz szedett áldozatokat.

Képgaléria megtekintése (62 db kép)

Mi volt 1956? – tette föl a kérdést a diákok műsorának címével a szónok, amire nekünk, a XXI. század embereinek is újra válaszolnunk kell.

Mert 1956. nem csupán egy történelmi dátum. 1956. egy döntés volt: a félelem helyett a bátorság, a meghunyászkodás helyett az önbecsülés, a kényszer helyett az önként vállalt felelősség mellett. És bár a forradalmat leverték, a szabadságvágy soha nem múlt el ott maradt a dalokban, a könyvekben, az imádságokban, és ott maradt minden magyar ember szívében.”
A kalocsai közhangulatra is kitért, ahol „a város lakói, a tanárok, a diákok, a munkások és a papok félelemmel, de egyben reménnyel élték meg a forradalom napjait”.

A szabadság nem elvont fogalom, hanem élő valóság, amelyet minden nemzedéknek újra meg kell értenie.”
„A SZABADSÁG OTT KEZDŐDIK, AHOL MEGSZŰNIK A FÉLELEM”

– mondta Arnold Adrienn, amely üzenet ma is érvényes, hiszen „a szabadság nem ajándék, a szabadság felelősség”.
Felelősség azért, hogy

merjük kimondani, amit gondolunk, merjük megvédeni azt, ami érték, és merjünk kiállni egymásért.”
A történelmi napok eseményei közül kiemelte: Nagy Imre miniszterelnök november 1-jén bejelentette Magyarország semlegességét és a Varsói Szerződésből való kilépést, ám néhány nappal később, november 4-én a szovjet hadsereg 200.000 katonával és több mint 2.000 tankkal támadta meg Budapestet és az országot.

A szónok rámutatott: a forradalom lángja bejárta az egész országot, és elért a legkisebb településekre is. Kalocsa sem maradt csendben. Voltak, akik tüntettek, akik segítettek, akik befogadták a menekülteket.
Ám a közvetlen következmények tragikusak voltak:

A FORRADALOM NYOMÁN MINTEGY 200.000 EMBER MENEKÜLT NYUGATRA, ÉS TÖBB MINT 2500-AN VESZTETTÉK ÉLETÜKET A HARCOKBAN.

Végül a forradalom örökségének letéteményeseit a fiatalokban látva annak fő üzenetét így foglalta össze:


1956 öröksége nem a poros történelemkönyvben él, hanem a következő nemzedék lelkében is. Ők azok, akik újraértelmezik, mit jelent a hűség, a hazaszeretet, az igazságkeresés. És talán ez a legfontosabb tanulság: a forradalom nem lezárt fejezet. A forradalom ott van minden szívben, ahol valaki nem tűri az igazságtalanságot, ahol valaki kimondja az igazat, ahol valaki hisz abban, hogy a világ lehet jobb

– mondta többek közt az ünnepi szónok, és végezetül méltósággal való emlékezésre, felelősségteljes életre hívott:

Őrizzük tovább azt, amit 1956 hősei – Nagy Imre miniszterelnök, Maléter Pál honvéd ezredes, Gérecz Attila költő, Mindszenty József bíboros, Angyal István, Mansfeld Péter — valamint a névtelen pesti srácok ránk bíztak: a hitet, hogy a legnagyobb erő mindig az emberi lélekben lakozik.”

„ÉLJEN A SZABADSÁG! ÉLJEN MAGYARORSZÁG! ÉLJEN KALOCSA!

– zárta beszédét Arnold Adrienn

Képgaléria megtekintése (62 db kép)

Koszorúzás az ’56-os hősök tiszteletére

Ezt követően az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulójának tiszteletére Kalocsa Város Önkormányzata nevében: dr. Bagó Zoltán, polgármester dr. Vincze András, alpolgármester és dr. Kiss Csaba jegyző koszorút helyez el az ’56-os dombormű előtt, majd városunk önkormányzatai, valamint az egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, intézmények is elhelyezték koszorúikat.

Sorra járulta a kegyelet koszorúival a domborműhöz

• a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében Fülöp Ernő apát, irodaigazgató, a Kalocsa-Belvárosi Plébánia plébánosa, Szécsényi Attila, az Inkarnátum Érseki Vagyonkezelő Központ vezetője és a kalocsai Szent Imre Plébánia plébánosa, valamint Richter Mátyás érseki titkár
• a Kalocsai Református Egyházközség nevében Bóna József és Csetvei János tiszteletbeli gondnok,
• a HIT Gyülekezete Kalocsa
• a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala nevében Vataniné dr. Tamás Krisztina, a Hatósági és Gyámügyi Osztály osztályvezetője
• a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat
• a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat
• a Horvát Önkormányzat
• a Német Önkormányzat
• a Bajai Tankerületi Központ
• Kalocsa város intézményei és gazdasági társaságai
• a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium delegációja
• a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kalocsai Szent Kereszt Kórház Telephelye nevében dr. Körmendy Szabolcs
• a Fegyveres és rendvédelmi szervek, így a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsa Városi Rendőrkapitányság és a Kalocsai Hivatásos Tűzoltóparancsnokság vezetői,
• a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kalocsai Szervezete
• az MSZP Kalocsa-Kisköris Helyi Szervezete
• a Demokratikus Koalíció kalocsai szervezete
• a Békés Kalocsáért Egyesület
• a Kalo Lokálpatrióta Egyesület
• a Veled Velünk Városunkért Egyesület
• a Hallassuk a Hangunkat Szövetségesei Párt
• a Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete
• a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Dél-Alföldi Régió, a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete, a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület küldöttei, valamint
• a Történelmi Vitézi Rend, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, a Magyar Csendőr Bajtársi Egyesület, és a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége delegáltjai.

A koszorúk elhelyezésénél a 101. számú Tomori Pál Cserkészcsapat tagjai segédkeztek, a szerveztüknél szokásos tiszteletadás mellett.

Képgaléria megtekintése (62 db kép)