Minden negyedik várandósság veszteséggel ér véget, de még mindig sok pár marad magára a gyászával
Évente 13–14 ezer magzatot veszítenek el szüleik a várandósság idején. A perinatális veszteség ma már nem tabutéma, de sok esetben még a szakembereknek sincsenek meg az eszközeik ahhoz, hogy valódi támaszt nyújthassanak a gyászoló szülőknek. Október 15. a perinatális gyász világnapja, amelyre egy hagyományteremtő esttel hívta fel a figyelmet a régóta gyermekre vágyó házaspárokat segítő Anna–Joachim-program.
Átsuhanó babák – így nevezik azokat a magzatokat, akiket a várandósság idején veszít el édesanyjuk. Magyarországon a becslések szerint minden negyedik-ötödik terhesség vetéléssel ér véget, a hivatalos adatok szerint tavaly több mint 13 ezer magzattól kellett elbúcsúzniuk szüleiknek.
Október 15. a perinatális gyász világnapja, amelynek előestéjén az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna–Joachim-programja hiánypótló eseménnyel hívta fel a figyelmet az érintett szülőkre.
Ezen az alkalmon olyan házaspárok, férfiak és nők, anyák és apák vettek részt, akik elvesztették meg nem született gyermeküket – akár egy háromnapos embriót vagy egy húszhetes magzatot. Mindenkit vártunk: azt is, aki néhány hónapja élte át ezt, és azt is, aki évtizedekkel ezelőtt
– mondja Homokiné Hollósi M. Cecília tanácsadó szakpszichológus, az Anna–Joachim-program szakmai vezetője. Az este során Káposztássy Béla teológus-szupervizor, Szimon Petra gyásztanácsadó pszichológus és Kovácsné Treer Mária lelkigondozó tartott rövid előadást, majd egyénileg és párban is fel lehetett őket keresni. Aki pedig szerette volna, Fekete Zita művészetterapeuta segítségével agyagból alkothatott egy mécsestartót gyermeke emlékére.
Eszköztelenek vagyunk, ha perinatális veszteségről hallunk
Egyre többet beszélünk a perinatális veszteségről, ám a hétköznapi ember – sőt sok esetben a szakma is – még mindig eszköztelen, amikor egy ilyen történettel szembesül. Egyszerűen lefagyunk, ha arról hallunk, hogy egy várandós édesanya elvesztette a babáját. Tudattalan szinten bekapcsol a saját halálszorongásunk, értetlenül állunk a történtek előtt, hiszen a perinatális veszteség éppen akkor történik, amikor egy család egy új életre készül. Ez diszkomfortérzetet okoz, és sokszor védekező mechanizmusok indulnak el bennünk ahelyett, hogy kapcsolódni tudnánk a gyászolóhoz
– magyarázza Szimon Petra gyásztanácsadó, hozzátéve: az is nehezíti a családtagok, barátok, ismerősök dolgát, hogy nagyon egyedi, mire van szüksége annak, aki ilyen veszteséget él át.
A szakember úgy véli, a perinatális veszteségről nyíltan kell beszélni, érzékenyítve, edukálva a társadalmat.
Emellett folyamatosan foglalkozni kell a veszteséget megélő párokkal, ám valójában már a gyermekvállalásra készülőket is érdemes felkészíteni, kapaszkodókkal ellátni – beszélni arról, mi van akkor, ha baj történik. Egy várandóssága elején járó édesanya nem biztos, hogy be fogja engedni ezt az információt, de ha mégis átéli a veszteséget, tudja majd, hová fordulhat segítségért
- mondja, hozzátéve: ma már több szakember és szervezet nyújt támaszt az érintett szülőknek, többek között az átsuhanó babák fogalmát meghonosító, Sevcsik M. Anna által vezetett Élet.Érzés Egyesület.
Minden sikertelen hónap előhozhatja a gyászt
A meddőségi problémákkal küzdő pároknál mindez különösen fontos, ők ugyanis gyakran élnek át perinatális veszteséget. „Az Anna–Joachim-programban megfordult házaspárok több mint fele nézett már szembe a perinatális gyásszal, sokuk nem egy, hanem több magzatot vesztett el. Amikor újra a gyermekvállalásra koncentrálnak, minden egyes sikertelen hónap ezt a gyászt tudja előhozni” – mondja Homokiné Hollósi M. Cecília.
Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola hat éve indította el a nehezített gyermekvállalással küzdő pároknak szóló ingyenes, intenzív pszichológiai és mentálhigiénés támogatást nyújtó tréningjeit. A házaspárok sorstársaikkal két hétvégét és két péntek estét töltenek együtt, így megélhetik a problémák megosztásából és közös feldolgozásából fakadó erőt, akár saját közösségeket is létrehozva. Párkonzultációkon vehetnek részt, emellett a szakemberek többek között az érzelemfókuszú terápia, a pszichodráma, a kognitív pszichológia, a szexuálpszichológia módszereit használva is segítséget nyújtanak nekik.
A program szakmai vezetője arra is felhívja a figyelmet: egy pár könnyen magára maradhat a gyászával, ha a várandósság korai szakaszában veszítik el a magzatot.
Egy korai terhességről általában még nem beszélnek a környezetüknek, így viszont a veszteségről sem tudnak mesélni, amely megoszthatatlan fájdalommá válik
– fogalmaz a szakember.
Hogyan lehet szakemberként segíteni a gyermekre vágyó vagy meddőségi problémákkal küzdő párokat? Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2022 óta minden évben meghirdeti négy féléves reproduktívegészség-fejlesztő és meddőségi szaktanácsadó képzését, amelynek célja olyan szakemberek képzése, akik mentálhigiénés vagy lelkigondozói eszközökkel, keresztény szellemiséggel vagy arra nyitott módon támogatják a párokat. Az akkreditált szakirányú továbbképzés hallgatói a termékenységi problémák pszichológiai és pszichoszociális, valamint biológiai és orvosi vonatkozásai, megelőzési és kezelési lehetőségei mellett többek között megismerhetik a meddőségi ellátás és az örökbefogadás hazai intézményrendszerét, a segítségnyújtás eszközeit és a keresztény bioetikát is.
Szerzőként szerzett tapasztalatai nyomán vágott új kiadó alapításába Gyuricza Mártával közösen Rédei Viktória író, a betű & kép független könyv- és képregénykiadó vezetője, akivel májusban megjelent új kötetéről, a Vélt és valódi falakról, írásról, kiadásról és a magyar képregény helyzetéről is beszélgetünk a Fókuszban Podcast legújabb adásában.
